2011. október 28., 15:192011. október 28., 15:19
Ezt Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta pénteki nyilatkozatában, hozzáfűzve: a háborús bűnösök nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az államosított vagyonukat sem.
Az eddigi szerb törvények szerint az elkobzott vagyon visszaadását a rehabilitálási törvény szabályozta, az államosított vagyonét pedig a vissza-származtatási és kárpótlási (restitúciós) törvény.
Televíziós nyilatkozatában Homen kifejtette, hogy a kérdés kompromisszumos megoldásával valamennyi szerb párt és a nemzeti kisebbségek pártjai is egyetértettek, és a megoldás - mint mondta – „tisztességesnek és elfogadhatónak” mondható.
Slobodan Homen szerint Szerbia még mindig nem szembesült mindazzal, ami a második világháború során történt, mindenek előtt azért, mert „1943 és 1946 között egy sor olyan döntés született, amelyekből nem derül ki világosan, hogy ki követett el háborús bűnöket és ki nem”.
„Létezik a háborús bűnösökről szóló, kilencezer nevet tartalmazó lista, amelyet egy állami bizottság hirdetett ki 1946-ban és ennek a bizottságnak a munkáját politikai szempontok is vezérelték” - mondta Homen, majd hozzátette, hogy „a félreértés lényege úgy fogalmazható meg, hogy vajon a partizánok és a csetnikek (második világháborús szerb nacionalista szabadcsapatok) egyaránt a népfelszabadító háború részesei voltak-e, vagy pedig egyikőjük megszálló volt, míg a másik nem”.
Homen hangsúlyozta, hogy a rehabilitálási törvény nem tartalmaz időkorlátokat és a hatalom részéről elkövetett minden eddigi törvénysértésre vonatkozik.
A szerb parlament szeptember végén elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a magyar diplomácia is keményen bírált, hangsúlyozva, hogy annak egyik szakaszával Szerbiában törvényerőre emelték a kollektív bűnösség elvét. Budapest kilátásba helyezte, hogy vétót emel Szerbia tagjelölti státusára, ha nem módosítják a törvényt, vagy nem helyezik hatályon kívül. Október elején Boris Tadic szerb elnök és Pásztor István, a VMSZ elnöke megállapodott, hogy a felmerült problémát a 2006-ban elfogadott rehabilitálási törvény módosításával orvosolják, s e törvény tervezetén dolgoznak jelenleg.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.