2011. október 28., 15:192011. október 28., 15:19
Ezt Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta pénteki nyilatkozatában, hozzáfűzve: a háborús bűnösök nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az államosított vagyonukat sem.
Az eddigi szerb törvények szerint az elkobzott vagyon visszaadását a rehabilitálási törvény szabályozta, az államosított vagyonét pedig a vissza-származtatási és kárpótlási (restitúciós) törvény.
Televíziós nyilatkozatában Homen kifejtette, hogy a kérdés kompromisszumos megoldásával valamennyi szerb párt és a nemzeti kisebbségek pártjai is egyetértettek, és a megoldás - mint mondta – „tisztességesnek és elfogadhatónak” mondható.
Slobodan Homen szerint Szerbia még mindig nem szembesült mindazzal, ami a második világháború során történt, mindenek előtt azért, mert „1943 és 1946 között egy sor olyan döntés született, amelyekből nem derül ki világosan, hogy ki követett el háborús bűnöket és ki nem”.
„Létezik a háborús bűnösökről szóló, kilencezer nevet tartalmazó lista, amelyet egy állami bizottság hirdetett ki 1946-ban és ennek a bizottságnak a munkáját politikai szempontok is vezérelték” - mondta Homen, majd hozzátette, hogy „a félreértés lényege úgy fogalmazható meg, hogy vajon a partizánok és a csetnikek (második világháborús szerb nacionalista szabadcsapatok) egyaránt a népfelszabadító háború részesei voltak-e, vagy pedig egyikőjük megszálló volt, míg a másik nem”.
Homen hangsúlyozta, hogy a rehabilitálási törvény nem tartalmaz időkorlátokat és a hatalom részéről elkövetett minden eddigi törvénysértésre vonatkozik.
A szerb parlament szeptember végén elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a magyar diplomácia is keményen bírált, hangsúlyozva, hogy annak egyik szakaszával Szerbiában törvényerőre emelték a kollektív bűnösség elvét. Budapest kilátásba helyezte, hogy vétót emel Szerbia tagjelölti státusára, ha nem módosítják a törvényt, vagy nem helyezik hatályon kívül. Október elején Boris Tadic szerb elnök és Pásztor István, a VMSZ elnöke megállapodott, hogy a felmerült problémát a 2006-ban elfogadott rehabilitálási törvény módosításával orvosolják, s e törvény tervezetén dolgoznak jelenleg.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.