Fotó: Wikipédia/Official SpaceX Photos
Korlátozta a SpaceX űripari vállalat az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, miután egyes hírek szerint a szolgáltatást harci drónok irányítására is felhasználták – jelentette csütörtökön a BBC brit közszolgálati hírtelevízó a vállalat elnökére hivatkozva.
2023. február 09., 14:472023. február 09., 14:47
A döntést Gwynne Shotwell szerdán Washingtonban jelentette be, és jóllehet nem részletezte a korlátozás jellegét, elmondta, hogy a Starlink által biztosított technológiát eredetileg sosem offenzív célokra szánták, a megállapodás elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert kommunikációs célokra.
– jelentette ki újságíróknak.
Múlt héten közzétett Twitter-üzenetében Elon Musk maga is leszögezte: nem fogják engedni, hogy az ukrán csapatok nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtsanak végre a technológia segítségével.
Mint ismeretes, a drónoknak fontos szerepük van a tavaly február óta tartó harcokban, Ukrajna elsősorban az orosz hadállások felderítésére, légitámadásokra, valamint az orosz fél irányából érkező dróncsapások elhárítására használja őket.
Oroszországot ugyanakkor az a bírálat érte, hogy megpróbálja megzavarni a Starlink jeleit.
Amint arról korábban írtunk, Musk már napokkal a háború kezdete után küldött Starlink műholdas vevőegységeket Ukrajnába, és azóta ez a rendszer jelent Ukrajnának alternatív megoldást a mobiltelefontornyok működtetésére, amikor az orosz légicsapások okozta áramkimaradások hosszabb ideig tartanak. Az üzletember októberben azt mondta,
Megerősítette, hogy az orosz haderők ezt a rendszert is igyekeznek megsemmisíteni, ezért hatalmas erőforrásokat kellett a védelmére fordítani, ennek ellenére a siker nem garantált. Egyúttal arra kérte az amerikai kormányt, hogy vegye át a Starlink műholdhálózat üzemeltetésének költségeit a háború sújtotta kelet-európai országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!