
Brenzovics László
Fotó: KMKSZ
Soha nem volt olyan nagy szükség a határozott, megalkuvás nélküli érdekképviseletre, mint a jelenlegi ukrajnai helyzetben – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szombaton Ungváron, a szövetség XXX. közgyűlésén, amelyen a küldöttek a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét értékelték és jövőbeni kilátásait vázolták
2019. április 06., 17:032019. április 06., 17:03
2019. április 06., 20:102019. április 06., 20:10
Beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője az elmúlt három évtized tevékenységét értékelve azt hangsúlyozta, hogy a szövetség végig következetesen képviselte a kárpátaljai magyarság érdekeit, és ezt fogja tenni a jövőben is, hiszen – mint fogalmazott – soha nem volt olyan nagy szükség a határozott, megalkuvás nélküli érdekképviseletre, mint a jelenlegi ukrajnai helyzetben. Erre a helyzetre jellemzőnek és
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökétől, mert az ő neve is szerepel a Mirotvorec szélsőséges ukrán szervezet honlapjának „halállistáján”.
A KMKSZ elnöke rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarság a második világháborút követő időszak óta a legnehezebb öt évet tudhatja maga mögött a 2014-es fordulat után Ukrajnában bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt. Emlékeztetett arra, hogy Petro Porosenko ukrán elnök nem tartotta be a 2014. május elsején a KMKSZ-szel Ungváron aláírt választási megállapodást, és az abban foglaltaknak épp az ellenkezője történt: vehemens támadás indult a kijevi hatalom részéről a kárpátaljai magyar közösség ellen szerzett jogainak a visszavétele, s végső soron érdekképviseletének az ellehetetlenítése érdekében.
– szögezte le. Úgy értékelte, hogy a nehézségek ellenére a 44 ezres tagságú KMKSZ jelentős sikereket ért el az elmúlt fél évtizedben, hiszen egyebek mellett a közreműködésével sikerült teljesen megújítani a magyar óvodai nevelést, jelentősen fejleszteni az anyanyelvű oktatási intézményeket, beindítani több mint háromezer magyar vállalkozást, elindítani egy független televíziós csatornát.
Brenzovics László kulcsfontosságúnak nevezte a kárpátaljai magyarság küzdelmében a magyar kormány támogatását. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a kiállásáért és azért, hogy ennek érdekében kész még konfliktusokat is felvállalni a szövetségesekkel. Ugyancsak megköszönte a külhoni magyar közösségek támogatását.
A politikus befejezésül annak a reményének adott hangot, hogy az ukrán elnökválasztás, amelynek második fordulója április 21-én lesz, kedvező fordulatot hoz Ukrajna és a kárpátaljai magyarság helyzetében. A közgyűlés felhatalmazást adott arra, hogy a KMKSZ tárgyalásokat kezdjen a voksolás jelöltjeivel.
Köszöntőjében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is azt hangsúlyozta az ukrán elnökválasztásra utalva, hogy felcsillant a pozitív változás reménye. Mint fogalmazott,
„Mi azt reméljük a jelenleg zajló ukrán elnökválasztástól, hogy az új elnök a demokrácia megerősítéséről fog tanúbizonyságot tenni” – emelte ki, megjegyezve, hogy reményei szerint a folyamatosságot az ukrán politikában az ország európai integrációja fogja jelenteni, amely minden kárpátaljai magyar érdeke is egyben, a változást pedig Ukrajna nem ukrán nyelvű állampolgáraihoz való viszonyának a javulása, a bennük rejlő érték felismerése fogja képezni. „Magyarország sikert kíván Ukrajnának, amely siker része kell legyen a kárpátaljai magyarság sikere is” – tette hozzá. A politikus leszögezte, a magyar álláspont változatlan abban, hogy
„Olyan politikát várunk a következő ukrán elnöktől, amely elfogadható lesz a kárpátaljai magyarok számára, és amely megkönnyíti Magyarországnak, hogy támogassa Ukrajna nemzetközi törekvéseit” – mondta. Egyben megjegyezte, „elvárjuk, hogy helyreálljanak a kisebbségi oktatási jogok, megszűnjenek az anyaországgal történő kapcsolattartást nehezítő zaklatások.”
Nagyra értékelve a KMKSZ három évtizedes tevékenységét, Németh Zsolt annak a reményének adott hangot, hogy a pozitív változást hozó ukrán elnökválasztásnak köszönhetően a „krisztusi kort elért szervezet” életében is új korszak kezdődhet, hiszen az anyaország erős hátországként a kárpátaljai magyarság mögött áll.
A közgyűlés köszönetét fejezte ki a magyar kormányzatnak a kárpátaljai magyarok jogaiért történő következetes kiállásért, s a magyar lakosság szülőföldön maradása érdekében juttatott jelentős támogatásokért.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
szóljon hozzá!