
Borzalom. Tömegsír feltárása Bucsában
Fotó: Wikipédia
A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek – jelentette be pénteken az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose.
2022. szeptember 23., 17:332022. szeptember 23., 17:33
2022. szeptember 23., 17:502022. szeptember 23., 17:50
A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében, és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek. A vizsgálóbizottságot márciusban hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa annak érdekében, hogy kivizsgálja a jogsértéseket. Mose az Emberi Jogi Tanács előtti beszámolójában elmondta: az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg, nemi erőszakot követett el és rosszul bánt az ukrán lakossággal.
Megjegyezte: a bizottság jelenleg ezek kivizsgálásával, illetve a további esetek dokumentálásával foglalkozik.
Rámutatott: a holttesteken egyértelműen kivégzésre utaló jeleket találtak, úgy mint hátrakötött kar, lőtt seb a fejen vagy elvágott torok. A felkeresett szemtanúk arról számoltak be, hogy orosz fogvatartóik rosszul bántak velük, egyes esetekben pedig meztelenre vetkőztették, és ütlegekkel, elektrosokkal vagy más módon kínozták őket. Néhányan azt állították, hogy elfogásuk után Oroszországba szállították őket, és hetekig ott ültek börtönben. Voltak, akik eltűntek az orosz fogságban – fűzte hozzá Mose.
Az ENSZ nyomozói nemi erőszakról is tudomást szereztek. Az orosz megszállók egyes esetekben arra kényszerítették a hozzátartozókat, hogy nézzék végig az aktust. Az áldozatok kora négytől nyolcvankét évig terjedt. „A bizottság olyan eseteket is dokumentált, amelyekben gyerekeket erőszakoltak és kínoztak meg és jogellenesen tartottak fogva” – mondta Mose. A norvég bíró megjegyezte, hogy a háborúban a gyermekeket sem kímélték. Egyúttal elmondta, hogy tudomásukra jutott két eset, amikor az ukrán erők orosz katonákkal bántak rosszul. Aláhúzta: bár jóval kevesebb ilyen eset van, továbbra sem kerüli el a figyelmüket.
Arra kérte őket, hogy ezeket az eseteket is vizsgálják ki. Oroszország nem vett részt az Emberi Jogok Tanácsának ülésén. Moszkva következetesen tagadja, hogy az orosz hadsereg civileket támadna Ukrajnában.
A bizottság elnöke Erik Mose norvég bíró, aki 1999 és 2003 között a ruandai népirtás felelőseinek elszámoltatására létrehozott nemzetközi törvényszék alelnöke volt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is dolgozott. Tagja még a bizottságnak Jasminka Dzumhur, Bosznia-Hercegovina emberi jogi ombudsmanja és a kolumbiai Pablo de Greiff, aki az ENSZ első különleges jelentéstevője volt a történelmi igazságtétel, jóvátétel és az atrocitások megismétlődését kizáró biztosítékok terén.
Tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városban több mint 440 holttesttel – közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője ukrán híradások szerint.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!