
Borzalom. Tömegsír feltárása Bucsában
Fotó: Wikipédia
A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek – jelentette be pénteken az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose.
2022. szeptember 23., 17:332022. szeptember 23., 17:33
2022. szeptember 23., 17:502022. szeptember 23., 17:50
A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében, és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek. A vizsgálóbizottságot márciusban hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa annak érdekében, hogy kivizsgálja a jogsértéseket. Mose az Emberi Jogi Tanács előtti beszámolójában elmondta: az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg, nemi erőszakot követett el és rosszul bánt az ukrán lakossággal.
Megjegyezte: a bizottság jelenleg ezek kivizsgálásával, illetve a további esetek dokumentálásával foglalkozik.
Rámutatott: a holttesteken egyértelműen kivégzésre utaló jeleket találtak, úgy mint hátrakötött kar, lőtt seb a fejen vagy elvágott torok. A felkeresett szemtanúk arról számoltak be, hogy orosz fogvatartóik rosszul bántak velük, egyes esetekben pedig meztelenre vetkőztették, és ütlegekkel, elektrosokkal vagy más módon kínozták őket. Néhányan azt állították, hogy elfogásuk után Oroszországba szállították őket, és hetekig ott ültek börtönben. Voltak, akik eltűntek az orosz fogságban – fűzte hozzá Mose.
Az ENSZ nyomozói nemi erőszakról is tudomást szereztek. Az orosz megszállók egyes esetekben arra kényszerítették a hozzátartozókat, hogy nézzék végig az aktust. Az áldozatok kora négytől nyolcvankét évig terjedt. „A bizottság olyan eseteket is dokumentált, amelyekben gyerekeket erőszakoltak és kínoztak meg és jogellenesen tartottak fogva” – mondta Mose. A norvég bíró megjegyezte, hogy a háborúban a gyermekeket sem kímélték. Egyúttal elmondta, hogy tudomásukra jutott két eset, amikor az ukrán erők orosz katonákkal bántak rosszul. Aláhúzta: bár jóval kevesebb ilyen eset van, továbbra sem kerüli el a figyelmüket.
Arra kérte őket, hogy ezeket az eseteket is vizsgálják ki. Oroszország nem vett részt az Emberi Jogok Tanácsának ülésén. Moszkva következetesen tagadja, hogy az orosz hadsereg civileket támadna Ukrajnában.
A bizottság elnöke Erik Mose norvég bíró, aki 1999 és 2003 között a ruandai népirtás felelőseinek elszámoltatására létrehozott nemzetközi törvényszék alelnöke volt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is dolgozott. Tagja még a bizottságnak Jasminka Dzumhur, Bosznia-Hercegovina emberi jogi ombudsmanja és a kolumbiai Pablo de Greiff, aki az ENSZ első különleges jelentéstevője volt a történelmi igazságtétel, jóvátétel és az atrocitások megismétlődését kizáró biztosítékok terén.
Tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városban több mint 440 holttesttel – közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője ukrán híradások szerint.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
szóljon hozzá!