
Hivatalosan vasárnap ért véget a NATO-vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tizenhárom évvel ezelőtt kezdődött afganisztáni missziója, szakértők szerint azonban a tálib lázadók felkelése nem sokat veszített erejéből a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta.
2014. december 30., 12:362014. december 30., 12:36
Az afganisztáni misszió befejezése alkalmából Kabulban ünnepséget rendeztek vasárnap, a dél-ázsiai országban azonban 2015-ben is maradnak külföldi katonák. A január 1-jén kezdődő, Eltökélt Támogatás fedőnevű műveletben húsz ország mintegy 13,5 ezer katonája képezi ki és látja majd el tanácsokkal az afgán biztonsági erőket. Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint az Egyesült Államok 11 ezer katonával fog részt venni a küldetésben.
Engedélyezett hadműveletek
Bár a misszió elsősorban kiképzési és tanácsadói feladatokra vállalkozik, Barack Obama amerikai elnök nemrég engedélyezte országa erőinek, hogy hadműveleteket indítsanak a tálibok és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat fegyveresei ellen, kiszélesítve azoknak az amerikai erőknek a küldetését, amelyek Afganisztánban maradnak az év vége után is. A ceremónián felszólaló John Campbell amerikai tábornok tisztelettel adózott azon afgán és külföldi katonák emléke előtt, akik a tálibok elleni harcok során vesztették életüket, és közölte, hogy „a bejárandó út továbbra is nehéz lesz, de győzni fogunk”.
Az Egyesült Államok és a NATO december 8-án vetett véget ünnepélyesen az afganisztáni harci küldetésnek, amely a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli terrortámadások után, a tálib szélsőségesek vezette kormány elmozdításának céljával indult. A misszió csúcspontján közel ötven ország mintegy 140 ezer katonája állomásozott az országban, s 2001 óta az ISAF vesztesége 3485 fő volt. Az áldozatok közül 2224-en amerikai állampolgárok voltak.
Vegyes érzelmek
Az afgán lakosságnak vegyes érzelmei vannak a csapatkivonással kapcsolatban, sokan úgy gondolják, hogy az a biztonsági helyzet romlását fogja okozni. „Az utóbbi tizenhárom évben javulást láttunk a szólásszabadság és a demokrácia terén, anyagilag is jobban boldogulunk” – mondta egy 42 éves kabuli férfi.
„Legalább addig szükségünk lenne a nemzetközi erők jelenlétére, amíg meg nem erősödik az afgán hadsereg, illetve nem stabilizálódik a gazdasági és politikai helyzet” – tette hozzá. Bár Kabulban sokan a légi támogatás és a hírszerzés hiányosságairól panaszkodnak, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a 350 ezer fős afgán hadsereg egyedül is fel tudja venni a harcot a lázadók ellen. Az észak-atlanti szövetség vezetője ennek kapcsán kijelentette, hogy az ISAF „hatalmas veszteségek árán teljesítette a mandátumát, de óriási sikerrel”.
„Országainkat biztonságosabbakká tettük, megfosztva egy menedéküktől a nemzetközi terroristákat. Afganisztánt erősebbé tettük, létrehozva azelőtt nem létező biztonsági erőket” – olvasható Stoltenberg vasárnap kiadott közleményében.
A helyzet továbbra sem stabil
Az afgán gazdaság a nemzetközi segélyek csökkenése miatt jelenleg stagnál. Washington a háborúra ezer milliárd dollárt, az ország újjáépítésére pedig 100 milliót költött, az anyagi támogatás azonban a csapatkivonásokkal párhuzamosan megcsappanni látszik. A helyzet mindazonáltal a rengeteg áldozat és a hatalmas anyagi ráfordítás ellenére továbbra sem nevezhető stabilnak.
Az ENSZ adatai szerint az idei volt a háború legvéresebb éve 2008 óta, több mint 10 ezer civil vesztette életét az országban. A legtöbben a tálibok támadásainak következtében haltak meg. Az Európai Unió afganisztáni rendőri kiképzőmissziója (EUPOL) szerint idén 3200 afgán rendőr és 1800 katona esett áldozatául a harcoknak.
Zabihulla Mudzsahid, a tálibok szóvivője vasárnap leszögezte, hogy a misszió befejezése után is támadni fogják az Afganisztánban maradó külföldi katonákat. A tisztségviselő arról biztosította az afgán népet, hogy egészen addig harcolni fognak a behatolók ellen, amíg az utolsó katona el hagyja az országot.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!