
Hivatalosan vasárnap ért véget a NATO-vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tizenhárom évvel ezelőtt kezdődött afganisztáni missziója, szakértők szerint azonban a tálib lázadók felkelése nem sokat veszített erejéből a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta.
2014. december 30., 12:362014. december 30., 12:36
Az afganisztáni misszió befejezése alkalmából Kabulban ünnepséget rendeztek vasárnap, a dél-ázsiai országban azonban 2015-ben is maradnak külföldi katonák. A január 1-jén kezdődő, Eltökélt Támogatás fedőnevű műveletben húsz ország mintegy 13,5 ezer katonája képezi ki és látja majd el tanácsokkal az afgán biztonsági erőket. Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint az Egyesült Államok 11 ezer katonával fog részt venni a küldetésben.
Engedélyezett hadműveletek
Bár a misszió elsősorban kiképzési és tanácsadói feladatokra vállalkozik, Barack Obama amerikai elnök nemrég engedélyezte országa erőinek, hogy hadműveleteket indítsanak a tálibok és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat fegyveresei ellen, kiszélesítve azoknak az amerikai erőknek a küldetését, amelyek Afganisztánban maradnak az év vége után is. A ceremónián felszólaló John Campbell amerikai tábornok tisztelettel adózott azon afgán és külföldi katonák emléke előtt, akik a tálibok elleni harcok során vesztették életüket, és közölte, hogy „a bejárandó út továbbra is nehéz lesz, de győzni fogunk”.
Az Egyesült Államok és a NATO december 8-án vetett véget ünnepélyesen az afganisztáni harci küldetésnek, amely a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli terrortámadások után, a tálib szélsőségesek vezette kormány elmozdításának céljával indult. A misszió csúcspontján közel ötven ország mintegy 140 ezer katonája állomásozott az országban, s 2001 óta az ISAF vesztesége 3485 fő volt. Az áldozatok közül 2224-en amerikai állampolgárok voltak.
Vegyes érzelmek
Az afgán lakosságnak vegyes érzelmei vannak a csapatkivonással kapcsolatban, sokan úgy gondolják, hogy az a biztonsági helyzet romlását fogja okozni. „Az utóbbi tizenhárom évben javulást láttunk a szólásszabadság és a demokrácia terén, anyagilag is jobban boldogulunk” – mondta egy 42 éves kabuli férfi.
„Legalább addig szükségünk lenne a nemzetközi erők jelenlétére, amíg meg nem erősödik az afgán hadsereg, illetve nem stabilizálódik a gazdasági és politikai helyzet” – tette hozzá. Bár Kabulban sokan a légi támogatás és a hírszerzés hiányosságairól panaszkodnak, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a 350 ezer fős afgán hadsereg egyedül is fel tudja venni a harcot a lázadók ellen. Az észak-atlanti szövetség vezetője ennek kapcsán kijelentette, hogy az ISAF „hatalmas veszteségek árán teljesítette a mandátumát, de óriási sikerrel”.
„Országainkat biztonságosabbakká tettük, megfosztva egy menedéküktől a nemzetközi terroristákat. Afganisztánt erősebbé tettük, létrehozva azelőtt nem létező biztonsági erőket” – olvasható Stoltenberg vasárnap kiadott közleményében.
A helyzet továbbra sem stabil
Az afgán gazdaság a nemzetközi segélyek csökkenése miatt jelenleg stagnál. Washington a háborúra ezer milliárd dollárt, az ország újjáépítésére pedig 100 milliót költött, az anyagi támogatás azonban a csapatkivonásokkal párhuzamosan megcsappanni látszik. A helyzet mindazonáltal a rengeteg áldozat és a hatalmas anyagi ráfordítás ellenére továbbra sem nevezhető stabilnak.
Az ENSZ adatai szerint az idei volt a háború legvéresebb éve 2008 óta, több mint 10 ezer civil vesztette életét az országban. A legtöbben a tálibok támadásainak következtében haltak meg. Az Európai Unió afganisztáni rendőri kiképzőmissziója (EUPOL) szerint idén 3200 afgán rendőr és 1800 katona esett áldozatául a harcoknak.
Zabihulla Mudzsahid, a tálibok szóvivője vasárnap leszögezte, hogy a misszió befejezése után is támadni fogják az Afganisztánban maradó külföldi katonákat. A tisztségviselő arról biztosította az afgán népet, hogy egészen addig harcolni fognak a behatolók ellen, amíg az utolsó katona el hagyja az országot.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!