Hirdetés

Kisebb ukrán sikereket ugyan hozott az ellentámadás, de a neheze csak most következik

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

A kijevi ellentámadás igazi próbája még csak most következik – mutat rá a Reuters hírügynökség elemzésében, amelyet egy hétig tartó heves harcok után tett közzé, amikor az ukrán csapatok még távol vannak az orosz fő védelmi vonaltól, és az erők nagy része még mindig készenlétben áll.

Hírösszefoglaló

2023. június 15., 09:432023. június 15., 09:43

Ukrajna a múlt héten a délkeleti front mentén két területen csapott le, amikor megkezdte a régóta várt hadművelet fő szakaszát, és arról számolt be, hogy hét falut visszafoglalt, de veszteségeket is szenvedett, többek között gyalogsági harcjárműveket és nyugati harckocsikat.

„Az erőfeszítések nagy része mindkét oldalon az a felőrlést célozza” – mondta Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute vezető munkatársa. Ő is azok közé az elemzők közé tartozik, akik fényképek és műholdfelvételek alapján mindkét oldalon veszteségekről számoltak be.

Hirdetés

„A kockázat számukra (az ukránok számára - a szerk.) az, hogy

mielőtt elérnék azt az (orosz) védelmi vonalat, túl nagy lesz a lemorzsolódás, és túl nehéz lesz áttörniük és kihasználniuk az áttörést”

– mutat rá Rob Lee.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint a nyugati felszereléseknek, például harckocsiknak és páncélozott járműveknek segíteniük kell megvédeni az ukrán katonák életét.

Oroszország több ezer védelmi állást alakított ki Oroszország nyugati határától a megszállt Krímig, beleértve aknamezőket, tankcsapdákat, barikádsorokat és beton „sárkányfogakkal” megerősített árkokat. A Reuters által áprilisban műholdfelvételek segítségével elemzett állások főleg a stratégiailag fontos déli részen koncentrálódnak, ahol

Kijev célja az lehet, hogy megtörje Oroszország Krímhez vezető szárazföldi összeköttetését, és megossza a Kreml erőit.

A támadó erőinek nagy részét még mindig tartalékoló Ukrajna nyomon követheti, hogy Moszkva hol állomásoztat csapatokat, hogy megerősítse vonalait, és csapást mérjen a kevésbé védett területeken, többek között keleten – mondták katonai elemzők. „Ukrajnának választania kell” – mondta Ben Barry, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szárazföldi hadviseléssel foglalkozó vezető munkatársa. „Nem érhet el stratégiai meglepetést, de nagyon keményen próbálkozik majd egy operatív és taktikai meglepetés elérésével. Ez magában foglalja majd a rejtőzködést, az álcázást, a megtévesztést, a dezinformációt, amit tavaly ősszel elég sikeresen alkalmazott” – mutat rá az elemző.

Moszkva déli stratégiájának célja Lee szerint valószínűleg az ukrán veszteségek maximalizálása,

mielőtt Kijev elérné a 10-15 kilométerre lévő orosz fő védelmi vonalat. „Nincs értelme (nekik) ott élethalálharcot vívni, vagy kockáztatni, hogy bekerítsék őket” – mutatott rá.

Ukrajna már legalább hat hónapja készül az ellentámadásra, miután novemberben visszafoglalta a délnyugati nagyvárost, Hersznt, szeptemberben a Harkovi terület egy részét, és áprilisban arra késztette az orosz erőket, hogy visszavonuljanak Kijev környékéről.

Elemzők szerint a hadsereg tizenkét páncélos dandárt hozott létre a hadművelethez, amelyek közül kilencet a Nyugat képzett ki és szerelt fel.

Egy dandár jellemzően legalább 3500-4000 katonából áll.

Ukrajna közölte, hogy nyolc rohamdandárt hozott létre, amelyek összesen 40 ezer, a belügyminisztérium által toborzott katonából állnak.

A háborús fejleményeket közelről követő Konrad Muzyka lengyelországi katonai elemző szerint

a tizenkét dandárból eddig csak hármat láttak harcban délkeleten.

A fő hadműveleteket a Kijev által ellenőrzött Orihiv városa közelében hajtották végre a Zaporozsjei régióban, valamint a Donyecki területen lévő Velika Novoszilka mellett, mintegy 50 mérföldre keletre.

Ezek a próbálkozások arra utalhatnak, hogy az ukrán tábornokok Tokmakot vették célba, ami egy megszállt város a Zaporizzsjai régióban, mintegy 25 km-re a frontvonaltól, illetve Melitopol városát, ami 50 km-re található.

Mindkét települést komolyan megerősítették az oroszok.

Velika Novoszilka közelében Ukrajna felszabadított négy falut – közölte hétfőn Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes. Az ukrán csapatok 6,5 kilométert nyomultak előre, és 90 négyzetkilométert foglaltak el – mondta a déli frontvonal 100 kilométeres szakaszán fekvő területről. Szerdán arról számolt be, hogy az előző 24 órában 300-350 méteres előrenyomulás történt különböző területeken.

„Kezdetben elég jól haladtak” – mondta Muzyka. „Öt-hat nap után ebben a fő fázisban a legfőbb aggodalmam az, hogy

az előrehaladás megállni látszik. Az a lendület, amit az első napokban szereztek, mostanra lényegében eltűnt, és nem tudjuk, miért történik ez”

– mutatott rá a szakértő.

Hanna Maljar arról is beszámolt, hogy előrelépés történt a keleti Bahmut városa körül, amelyet Oroszország a múlt hónapban foglalt el.

Katonai elemzők azonban úgy látják, hogy valószínűleg nem ez lesz a fő ukrán offenzíva középpontjában.

Az ellentámadást nehezíti, hogy Ukrajna nem rendelkezik légierővel. Kijev hónapok óta sürgeti a Nyugatot, hogy küldjön F-16-os vadászgépeket, de ezek csak hosszú hónapok múlva érkezhetnek meg.

•  Fotó: Twitter Galéria

Fotó: Twitter

Kijev eközben a művelet biztonsága érdekében információs zárlatot rendelt el, ami megnehezíti a független harctéri értékelést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök eközben súlyos veszteségekkel járó kudarcnak bélyegezte Kijev eddigi támadását.

Az orosz katonai bloggerek által megosztott képeken megsemmisült vagy megrongálódott Bradley gyalogsági harcjárművek és amerikai gyártmányú Leopard 2 harckocsik láthatóak, amelyek a Nyugat által az ellentámadáshoz küldött katonai segély fontos elemei.

Muzyka becslése szerint

Ukrajna a Bradley harcjárművek akár 15 százalékát elveszíthette, és néhány Leopard harckocsit is, bár az ukrán erők a járművek egy részét visszaszerezhették és javításra küldhették.

Jack Watling katonai elemző a RUSI agytrösztnek azt írta, túl korai lenne megmondani, hogy az offenzíva sikeres volt-e vagy sem. „Tartózkodnunk kell a sikerre vagy a kudarcra vonatkozó elhamarkodott kijelentéseitől” - figyelmeztetett.

A hollandok cseh radarokat, az oroszok kiképzett delfineket vetnek be az ukrajnai háborúban

A holland védelmi minisztérium négy darab VERA-EG típusú radarrendszert vásárol Ukrajnának, összesen 150 millió euró értékben – jelentette be közleményben a minisztérium szerdán.
A cseh-lengyel fejlesztésű radarrendszer légi, földi és víz alatti célpontok felderítésére, azonosítására, lokalizálására és kilövésére használható.
„Ezzel Hollandia hozzájárul Ukrajna integrált légvédelmének fejlesztéséhez” – közölte a hágai minisztérium.
Eközben a Naval News című haditengerészeti hírportál orosz sajtójelentésekre hivatkozva arról számolt be, hogy a moszkvai védelmi minisztérium az eddigi duplájára, három-négyről hét példányra növelte a kiképzett delfinek számát Szevasztopol környékén.
Eközben a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben arról beszélt: biztosítani kell, hogy amikor a háború véget ér, megfelelő helyzet álljon elő Ukrajna biztonságának szavatolásra, valamint arra, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőzően azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrégiben megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban, ugyanakkor látható, hogy az ukrán hadsereg lépésről lépésre halad előre és szabadítja fel területeit.
„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára, majd hozzátette: minél több területet nyer vissza Ukrajna, annál valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rájön”, hogy nem győzhet a csatatéren, hanem igazságos békéről kell tárgyalnia. Ezzel összefüggésben kijelentette, a szövetségesek által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás „valódi változást hoz a csatatéren”.
Azt mondta, Oroszország továbbra is meggondolatlan nukleáris retorikát folytat, az elmúlt hónapokban felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben, és úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba. Mivel nem látható változás Oroszország katonai fellépésében, nem indokolja semmi, hogy a NATO változtasson nukleáris védelmi berendezkedésén - emelte ki.
Közölte, a kétnapos találkozó folyamán a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvése tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. „Ez megerősíti mind az önvédelmi képességünket, mind pedig Ukrajna támogatását” – emelte ki.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
2026. szeptember 15., kedd

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.

Tarr Zoltán kirúgta Schmidt Máriát, ideiglenesen bezár a Terror Háza Múzeum
2026. szeptember 14., hétfő

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak

Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.

„A Westminster ideje a végéhez közeledik”: saját kezükbe vennék sorsukat a skótok, a walesiek és az észak-írországiak
Hirdetés
Hirdetés