Kisebb ukrán sikereket ugyan hozott az ellentámadás, de a neheze csak most következik

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

A kijevi ellentámadás igazi próbája még csak most következik – mutat rá a Reuters hírügynökség elemzésében, amelyet egy hétig tartó heves harcok után tett közzé, amikor az ukrán csapatok még távol vannak az orosz fő védelmi vonaltól, és az erők nagy része még mindig készenlétben áll.

Hírösszefoglaló

2023. június 15., 09:432023. június 15., 09:43

Ukrajna a múlt héten a délkeleti front mentén két területen csapott le, amikor megkezdte a régóta várt hadművelet fő szakaszát, és arról számolt be, hogy hét falut visszafoglalt, de veszteségeket is szenvedett, többek között gyalogsági harcjárműveket és nyugati harckocsikat.

„Az erőfeszítések nagy része mindkét oldalon az a felőrlést célozza” – mondta Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute vezető munkatársa. Ő is azok közé az elemzők közé tartozik, akik fényképek és műholdfelvételek alapján mindkét oldalon veszteségekről számoltak be.

„A kockázat számukra (az ukránok számára - a szerk.) az, hogy

mielőtt elérnék azt az (orosz) védelmi vonalat, túl nagy lesz a lemorzsolódás, és túl nehéz lesz áttörniük és kihasználniuk az áttörést”

– mutat rá Rob Lee.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint a nyugati felszereléseknek, például harckocsiknak és páncélozott járműveknek segíteniük kell megvédeni az ukrán katonák életét.

Oroszország több ezer védelmi állást alakított ki Oroszország nyugati határától a megszállt Krímig, beleértve aknamezőket, tankcsapdákat, barikádsorokat és beton „sárkányfogakkal” megerősített árkokat. A Reuters által áprilisban műholdfelvételek segítségével elemzett állások főleg a stratégiailag fontos déli részen koncentrálódnak, ahol

Kijev célja az lehet, hogy megtörje Oroszország Krímhez vezető szárazföldi összeköttetését, és megossza a Kreml erőit.

A támadó erőinek nagy részét még mindig tartalékoló Ukrajna nyomon követheti, hogy Moszkva hol állomásoztat csapatokat, hogy megerősítse vonalait, és csapást mérjen a kevésbé védett területeken, többek között keleten – mondták katonai elemzők. „Ukrajnának választania kell” – mondta Ben Barry, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szárazföldi hadviseléssel foglalkozó vezető munkatársa. „Nem érhet el stratégiai meglepetést, de nagyon keményen próbálkozik majd egy operatív és taktikai meglepetés elérésével. Ez magában foglalja majd a rejtőzködést, az álcázást, a megtévesztést, a dezinformációt, amit tavaly ősszel elég sikeresen alkalmazott” – mutat rá az elemző.

Moszkva déli stratégiájának célja Lee szerint valószínűleg az ukrán veszteségek maximalizálása,

mielőtt Kijev elérné a 10-15 kilométerre lévő orosz fő védelmi vonalat. „Nincs értelme (nekik) ott élethalálharcot vívni, vagy kockáztatni, hogy bekerítsék őket” – mutatott rá.

Ukrajna már legalább hat hónapja készül az ellentámadásra, miután novemberben visszafoglalta a délnyugati nagyvárost, Hersznt, szeptemberben a Harkovi terület egy részét, és áprilisban arra késztette az orosz erőket, hogy visszavonuljanak Kijev környékéről.

Elemzők szerint a hadsereg tizenkét páncélos dandárt hozott létre a hadművelethez, amelyek közül kilencet a Nyugat képzett ki és szerelt fel.

Egy dandár jellemzően legalább 3500-4000 katonából áll.

Ukrajna közölte, hogy nyolc rohamdandárt hozott létre, amelyek összesen 40 ezer, a belügyminisztérium által toborzott katonából állnak.

A háborús fejleményeket közelről követő Konrad Muzyka lengyelországi katonai elemző szerint

a tizenkét dandárból eddig csak hármat láttak harcban délkeleten.

A fő hadműveleteket a Kijev által ellenőrzött Orihiv városa közelében hajtották végre a Zaporozsjei régióban, valamint a Donyecki területen lévő Velika Novoszilka mellett, mintegy 50 mérföldre keletre.

Ezek a próbálkozások arra utalhatnak, hogy az ukrán tábornokok Tokmakot vették célba, ami egy megszállt város a Zaporizzsjai régióban, mintegy 25 km-re a frontvonaltól, illetve Melitopol városát, ami 50 km-re található.

Mindkét települést komolyan megerősítették az oroszok.

Velika Novoszilka közelében Ukrajna felszabadított négy falut – közölte hétfőn Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes. Az ukrán csapatok 6,5 kilométert nyomultak előre, és 90 négyzetkilométert foglaltak el – mondta a déli frontvonal 100 kilométeres szakaszán fekvő területről. Szerdán arról számolt be, hogy az előző 24 órában 300-350 méteres előrenyomulás történt különböző területeken.

„Kezdetben elég jól haladtak” – mondta Muzyka. „Öt-hat nap után ebben a fő fázisban a legfőbb aggodalmam az, hogy

az előrehaladás megállni látszik. Az a lendület, amit az első napokban szereztek, mostanra lényegében eltűnt, és nem tudjuk, miért történik ez”

– mutatott rá a szakértő.

Hanna Maljar arról is beszámolt, hogy előrelépés történt a keleti Bahmut városa körül, amelyet Oroszország a múlt hónapban foglalt el.

Katonai elemzők azonban úgy látják, hogy valószínűleg nem ez lesz a fő ukrán offenzíva középpontjában.

Az ellentámadást nehezíti, hogy Ukrajna nem rendelkezik légierővel. Kijev hónapok óta sürgeti a Nyugatot, hogy küldjön F-16-os vadászgépeket, de ezek csak hosszú hónapok múlva érkezhetnek meg.

•  Fotó: Twitter Galéria

Fotó: Twitter

Kijev eközben a művelet biztonsága érdekében információs zárlatot rendelt el, ami megnehezíti a független harctéri értékelést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök eközben súlyos veszteségekkel járó kudarcnak bélyegezte Kijev eddigi támadását.

Az orosz katonai bloggerek által megosztott képeken megsemmisült vagy megrongálódott Bradley gyalogsági harcjárművek és amerikai gyártmányú Leopard 2 harckocsik láthatóak, amelyek a Nyugat által az ellentámadáshoz küldött katonai segély fontos elemei.

Muzyka becslése szerint

Ukrajna a Bradley harcjárművek akár 15 százalékát elveszíthette, és néhány Leopard harckocsit is, bár az ukrán erők a járművek egy részét visszaszerezhették és javításra küldhették.

Jack Watling katonai elemző a RUSI agytrösztnek azt írta, túl korai lenne megmondani, hogy az offenzíva sikeres volt-e vagy sem. „Tartózkodnunk kell a sikerre vagy a kudarcra vonatkozó elhamarkodott kijelentéseitől” - figyelmeztetett.

A hollandok cseh radarokat, az oroszok kiképzett delfineket vetnek be az ukrajnai háborúban

A holland védelmi minisztérium négy darab VERA-EG típusú radarrendszert vásárol Ukrajnának, összesen 150 millió euró értékben – jelentette be közleményben a minisztérium szerdán.
A cseh-lengyel fejlesztésű radarrendszer légi, földi és víz alatti célpontok felderítésére, azonosítására, lokalizálására és kilövésére használható.
„Ezzel Hollandia hozzájárul Ukrajna integrált légvédelmének fejlesztéséhez” – közölte a hágai minisztérium.
Eközben a Naval News című haditengerészeti hírportál orosz sajtójelentésekre hivatkozva arról számolt be, hogy a moszkvai védelmi minisztérium az eddigi duplájára, három-négyről hét példányra növelte a kiképzett delfinek számát Szevasztopol környékén.
Eközben a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben arról beszélt: biztosítani kell, hogy amikor a háború véget ér, megfelelő helyzet álljon elő Ukrajna biztonságának szavatolásra, valamint arra, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőzően azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrégiben megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban, ugyanakkor látható, hogy az ukrán hadsereg lépésről lépésre halad előre és szabadítja fel területeit.
„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára, majd hozzátette: minél több területet nyer vissza Ukrajna, annál valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rájön”, hogy nem győzhet a csatatéren, hanem igazságos békéről kell tárgyalnia. Ezzel összefüggésben kijelentette, a szövetségesek által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás „valódi változást hoz a csatatéren”.
Azt mondta, Oroszország továbbra is meggondolatlan nukleáris retorikát folytat, az elmúlt hónapokban felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben, és úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba. Mivel nem látható változás Oroszország katonai fellépésében, nem indokolja semmi, hogy a NATO változtasson nukleáris védelmi berendezkedésén - emelte ki.
Közölte, a kétnapos találkozó folyamán a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvése tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. „Ez megerősíti mind az önvédelmi képességünket, mind pedig Ukrajna támogatását” – emelte ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok
2025. október 16., csütörtök

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában