Hirdetés

Kisebb ukrán sikereket ugyan hozott az ellentámadás, de a neheze csak most következik

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

A kijevi ellentámadás igazi próbája még csak most következik – mutat rá a Reuters hírügynökség elemzésében, amelyet egy hétig tartó heves harcok után tett közzé, amikor az ukrán csapatok még távol vannak az orosz fő védelmi vonaltól, és az erők nagy része még mindig készenlétben áll.

Hírösszefoglaló

2023. június 15., 09:432023. június 15., 09:43

Ukrajna a múlt héten a délkeleti front mentén két területen csapott le, amikor megkezdte a régóta várt hadművelet fő szakaszát, és arról számolt be, hogy hét falut visszafoglalt, de veszteségeket is szenvedett, többek között gyalogsági harcjárműveket és nyugati harckocsikat.

„Az erőfeszítések nagy része mindkét oldalon az a felőrlést célozza” – mondta Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute vezető munkatársa. Ő is azok közé az elemzők közé tartozik, akik fényképek és műholdfelvételek alapján mindkét oldalon veszteségekről számoltak be.

Hirdetés

„A kockázat számukra (az ukránok számára - a szerk.) az, hogy

mielőtt elérnék azt az (orosz) védelmi vonalat, túl nagy lesz a lemorzsolódás, és túl nehéz lesz áttörniük és kihasználniuk az áttörést”

– mutat rá Rob Lee.

Volodimir Zelenszkij elnök szerint a nyugati felszereléseknek, például harckocsiknak és páncélozott járműveknek segíteniük kell megvédeni az ukrán katonák életét.

Oroszország több ezer védelmi állást alakított ki Oroszország nyugati határától a megszállt Krímig, beleértve aknamezőket, tankcsapdákat, barikádsorokat és beton „sárkányfogakkal” megerősített árkokat. A Reuters által áprilisban műholdfelvételek segítségével elemzett állások főleg a stratégiailag fontos déli részen koncentrálódnak, ahol

Kijev célja az lehet, hogy megtörje Oroszország Krímhez vezető szárazföldi összeköttetését, és megossza a Kreml erőit.

A támadó erőinek nagy részét még mindig tartalékoló Ukrajna nyomon követheti, hogy Moszkva hol állomásoztat csapatokat, hogy megerősítse vonalait, és csapást mérjen a kevésbé védett területeken, többek között keleten – mondták katonai elemzők. „Ukrajnának választania kell” – mondta Ben Barry, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szárazföldi hadviseléssel foglalkozó vezető munkatársa. „Nem érhet el stratégiai meglepetést, de nagyon keményen próbálkozik majd egy operatív és taktikai meglepetés elérésével. Ez magában foglalja majd a rejtőzködést, az álcázást, a megtévesztést, a dezinformációt, amit tavaly ősszel elég sikeresen alkalmazott” – mutat rá az elemző.

Moszkva déli stratégiájának célja Lee szerint valószínűleg az ukrán veszteségek maximalizálása,

mielőtt Kijev elérné a 10-15 kilométerre lévő orosz fő védelmi vonalat. „Nincs értelme (nekik) ott élethalálharcot vívni, vagy kockáztatni, hogy bekerítsék őket” – mutatott rá.

Ukrajna már legalább hat hónapja készül az ellentámadásra, miután novemberben visszafoglalta a délnyugati nagyvárost, Hersznt, szeptemberben a Harkovi terület egy részét, és áprilisban arra késztette az orosz erőket, hogy visszavonuljanak Kijev környékéről.

Elemzők szerint a hadsereg tizenkét páncélos dandárt hozott létre a hadművelethez, amelyek közül kilencet a Nyugat képzett ki és szerelt fel.

Egy dandár jellemzően legalább 3500-4000 katonából áll.

Ukrajna közölte, hogy nyolc rohamdandárt hozott létre, amelyek összesen 40 ezer, a belügyminisztérium által toborzott katonából állnak.

A háborús fejleményeket közelről követő Konrad Muzyka lengyelországi katonai elemző szerint

a tizenkét dandárból eddig csak hármat láttak harcban délkeleten.

A fő hadműveleteket a Kijev által ellenőrzött Orihiv városa közelében hajtották végre a Zaporozsjei régióban, valamint a Donyecki területen lévő Velika Novoszilka mellett, mintegy 50 mérföldre keletre.

Ezek a próbálkozások arra utalhatnak, hogy az ukrán tábornokok Tokmakot vették célba, ami egy megszállt város a Zaporizzsjai régióban, mintegy 25 km-re a frontvonaltól, illetve Melitopol városát, ami 50 km-re található.

Mindkét települést komolyan megerősítették az oroszok.

Velika Novoszilka közelében Ukrajna felszabadított négy falut – közölte hétfőn Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes. Az ukrán csapatok 6,5 kilométert nyomultak előre, és 90 négyzetkilométert foglaltak el – mondta a déli frontvonal 100 kilométeres szakaszán fekvő területről. Szerdán arról számolt be, hogy az előző 24 órában 300-350 méteres előrenyomulás történt különböző területeken.

„Kezdetben elég jól haladtak” – mondta Muzyka. „Öt-hat nap után ebben a fő fázisban a legfőbb aggodalmam az, hogy

az előrehaladás megállni látszik. Az a lendület, amit az első napokban szereztek, mostanra lényegében eltűnt, és nem tudjuk, miért történik ez”

– mutatott rá a szakértő.

Hanna Maljar arról is beszámolt, hogy előrelépés történt a keleti Bahmut városa körül, amelyet Oroszország a múlt hónapban foglalt el.

Katonai elemzők azonban úgy látják, hogy valószínűleg nem ez lesz a fő ukrán offenzíva középpontjában.

Az ellentámadást nehezíti, hogy Ukrajna nem rendelkezik légierővel. Kijev hónapok óta sürgeti a Nyugatot, hogy küldjön F-16-os vadászgépeket, de ezek csak hosszú hónapok múlva érkezhetnek meg.

•  Fotó: Twitter Galéria

Fotó: Twitter

Kijev eközben a művelet biztonsága érdekében információs zárlatot rendelt el, ami megnehezíti a független harctéri értékelést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök eközben súlyos veszteségekkel járó kudarcnak bélyegezte Kijev eddigi támadását.

Az orosz katonai bloggerek által megosztott képeken megsemmisült vagy megrongálódott Bradley gyalogsági harcjárművek és amerikai gyártmányú Leopard 2 harckocsik láthatóak, amelyek a Nyugat által az ellentámadáshoz küldött katonai segély fontos elemei.

Muzyka becslése szerint

Ukrajna a Bradley harcjárművek akár 15 százalékát elveszíthette, és néhány Leopard harckocsit is, bár az ukrán erők a járművek egy részét visszaszerezhették és javításra küldhették.

Jack Watling katonai elemző a RUSI agytrösztnek azt írta, túl korai lenne megmondani, hogy az offenzíva sikeres volt-e vagy sem. „Tartózkodnunk kell a sikerre vagy a kudarcra vonatkozó elhamarkodott kijelentéseitől” - figyelmeztetett.

A hollandok cseh radarokat, az oroszok kiképzett delfineket vetnek be az ukrajnai háborúban

A holland védelmi minisztérium négy darab VERA-EG típusú radarrendszert vásárol Ukrajnának, összesen 150 millió euró értékben – jelentette be közleményben a minisztérium szerdán.
A cseh-lengyel fejlesztésű radarrendszer légi, földi és víz alatti célpontok felderítésére, azonosítására, lokalizálására és kilövésére használható.
„Ezzel Hollandia hozzájárul Ukrajna integrált légvédelmének fejlesztéséhez” – közölte a hágai minisztérium.
Eközben a Naval News című haditengerészeti hírportál orosz sajtójelentésekre hivatkozva arról számolt be, hogy a moszkvai védelmi minisztérium az eddigi duplájára, három-négyről hét példányra növelte a kiképzett delfinek számát Szevasztopol környékén.
Eközben a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben arról beszélt: biztosítani kell, hogy amikor a háború véget ér, megfelelő helyzet álljon elő Ukrajna biztonságának szavatolásra, valamint arra, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőzően azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrégiben megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban, ugyanakkor látható, hogy az ukrán hadsereg lépésről lépésre halad előre és szabadítja fel területeit.
„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára, majd hozzátette: minél több területet nyer vissza Ukrajna, annál valószínűbb, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rájön”, hogy nem győzhet a csatatéren, hanem igazságos békéről kell tárgyalnia. Ezzel összefüggésben kijelentette, a szövetségesek által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás „valódi változást hoz a csatatéren”.
Azt mondta, Oroszország továbbra is meggondolatlan nukleáris retorikát folytat, az elmúlt hónapokban felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben, és úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba. Mivel nem látható változás Oroszország katonai fellépésében, nem indokolja semmi, hogy a NATO változtasson nukleáris védelmi berendezkedésén - emelte ki.
Közölte, a kétnapos találkozó folyamán a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvése tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. „Ez megerősíti mind az önvédelmi képességünket, mind pedig Ukrajna támogatását” – emelte ki.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)

Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Moszkva robbanásokra ébredt: heves ukrán dróntámadás az orosz főváros ellen

Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.

Moszkva robbanásokra ébredt: heves ukrán dróntámadás az orosz főváros ellen
2026. június 18., csütörtök

Több százmilliárd dollárt hozhat Iránnak a Trump által most papíron is aláírt előzetes fegyverszüneti megállapodás

Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.

Több százmilliárd dollárt hozhat Iránnak a Trump által most papíron is aláírt előzetes fegyverszüneti megállapodás
2026. június 17., szerda

Trump: Oroszországnak el kell fogadnia a békemegállapodást Ukrajnával

Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.

Trump: Oroszországnak el kell fogadnia a békemegállapodást Ukrajnával
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Virtuálisan már aláírták az iráni fegyverszüneti egyezményt, de nem mindenhol hallgatnak a fegyverek

Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Virtuálisan már aláírták az iráni fegyverszüneti egyezményt, de nem mindenhol hallgatnak a fegyverek
2026. június 16., kedd

Ukrajna és Moldova is megkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat

Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.

Ukrajna és Moldova is megkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat
2026. június 15., hétfő

Alkotmányt módosított a Tisza, hogy Orbán Viktor ne lehessen többé miniszterelnök

Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.

Alkotmányt módosított a Tisza, hogy Orbán Viktor ne lehessen többé miniszterelnök
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Magyarország továbbra is nemet mond az uniós migrációs paktumra

Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini

Magyarország továbbra is nemet mond az uniós migrációs paktumra
2026. június 15., hétfő

Ukrajna: a világörökség részét képező középkori kolostor is megsérült egy orosz támadásban

Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.

Ukrajna: a világörökség részét képező középkori kolostor is megsérült egy orosz támadásban
2026. június 15., hétfő

Iráni konfliktus: megszületett a megállapodás, újranyílhat a Hormuzi-szoros

Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.

Iráni konfliktus: megszületett a megállapodás, újranyílhat a Hormuzi-szoros
Hirdetés
Hirdetés