Fotó: Wallace Woon/EPA/Agerpres
Kína ismét elutasította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatát a koronavírus eredetét vizsgáló kutatás új szakaszáról pénteken.
2021. augusztus 13., 12:432021. augusztus 13., 12:43
Peking ezt azzal indokolta, hogy az új szakasz terve nem az év elején, a közép-kínai Vuhanban nemzetközi és kínai kutatók által közösen folytatott vizsgálat megállapításain alapul – olvasható a Global Times című kínai lap cikkében.
Ma Csao-hszü kínai külügyminiszter-helyettes a Pekingben állomásozó külföldi diplomatáknak tartott eseményen elmondta: a kínai fél soha nem ellenezte a vírus eredetét kutató vizsgálatokat, sőt a kezdetektől támogatta és a továbbiakban is részt fog venni az ezt célzó tudományos munkában.
Kína azon lesz, hogy átültesse a gyakorlatba az országba látogató nemzetközi szakértők és kínai kollégáik közös javaslatait, különös tekintettel az eddig végzett kutatások kiegészítésére irányuló, további vizsgálatokra – tette hozzá.
A kínai külügyminiszter-helyettes emlékeztetett: miközben a közös jelentésben a szakértők „rendkívül valószínűtlennek” ítélték, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el, a WHO csütörtöki közlése szerint különös figyelmet fordítanak majd a „laboratórium-elméletre”.
Ma Csao-hszü pénteken elmondta: már több mint 25 millió kínai internetfelhasználó írt alá egy nyílt levelet, amelyben arra kérik a WHO-t, hogy tartson vizsgálatot az amerikai laboratóriumban.
A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság egyik tisztségviselője azt mondta: a világ több pontján, például Olaszországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban találtak már bizonyítékot arra, hogy a koronavírus már 2019 végén jelen volt, így a jövőben Kínán kívül is folytatni kell a vírus eredetét célzó kutatásokat.
A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a vírus egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre, elsőként valószínűleg 2019 őszén, a közép-kínai Vuhanban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!