Fotó: Wallace Woon/EPA/Agerpres
Kína ismét elutasította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatát a koronavírus eredetét vizsgáló kutatás új szakaszáról pénteken.
2021. augusztus 13., 12:432021. augusztus 13., 12:43
Peking ezt azzal indokolta, hogy az új szakasz terve nem az év elején, a közép-kínai Vuhanban nemzetközi és kínai kutatók által közösen folytatott vizsgálat megállapításain alapul – olvasható a Global Times című kínai lap cikkében.
Ma Csao-hszü kínai külügyminiszter-helyettes a Pekingben állomásozó külföldi diplomatáknak tartott eseményen elmondta: a kínai fél soha nem ellenezte a vírus eredetét kutató vizsgálatokat, sőt a kezdetektől támogatta és a továbbiakban is részt fog venni az ezt célzó tudományos munkában.
Kína azon lesz, hogy átültesse a gyakorlatba az országba látogató nemzetközi szakértők és kínai kollégáik közös javaslatait, különös tekintettel az eddig végzett kutatások kiegészítésére irányuló, további vizsgálatokra – tette hozzá.
A kínai külügyminiszter-helyettes emlékeztetett: miközben a közös jelentésben a szakértők „rendkívül valószínűtlennek” ítélték, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el, a WHO csütörtöki közlése szerint különös figyelmet fordítanak majd a „laboratórium-elméletre”.
Ma Csao-hszü pénteken elmondta: már több mint 25 millió kínai internetfelhasználó írt alá egy nyílt levelet, amelyben arra kérik a WHO-t, hogy tartson vizsgálatot az amerikai laboratóriumban.
A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság egyik tisztségviselője azt mondta: a világ több pontján, például Olaszországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban találtak már bizonyítékot arra, hogy a koronavírus már 2019 végén jelen volt, így a jövőben Kínán kívül is folytatni kell a vírus eredetét célzó kutatásokat.
A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a vírus egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre, elsőként valószínűleg 2019 őszén, a közép-kínai Vuhanban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!