
Kidöntötték a kerítés egy részét a migránsok a görög–macedón határon hétfőn délelőtt, macedón rendőrök könnygázzal próbálták visszaszorítani őket, de sokan átnyomultak macedón területre – jelentette a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója Idomeniből.
2016. február 29., 16:142016. február 29., 16:14
Elmondása szerint a macedón rendfenntartók akkor vetették be a könnygázt, valamint hanggránátokat, amikor a migránsok betörték a kerítés kapuját a két országot összekötő vasútvonalnál. Többen megsérültek. Néhány migráns kövekkel dobálta meg a rendőröket.
Mintegy 300 iraki és szíriai menekült azért döntötte ki a határkerítést, mert így kívánt tiltakozni az ellen, hogy a hatóságok szerintük túlságosan alacsony számban engedik át a migránsokat Macedóniába, hogy folytassák útjukat Európa északi része felé. Miután a migránsok áttörték a rendőrkordont, megszállták a határ menti vasúti síneket, és az ott lévő talpfák segítségével elkezdték lebontani a görög–macedón határon emelt kerítést, amelyet később át is szakítottak. A rendőrök könnygáz- és hanggránátokkal próbálták meg feltartóztatni a tömeget. Ezzel egy időben a rendőrök megkísérelték helyreállítani a határátkelőn emelt, kidöntött szárnyas kaput.
Macedónia, miután múlt héten szigorított ellenőrzést és belépési feltételeket léptetett életbe, szombaton mintegy 300 embert engedett belépni az országba. A macedón hatóságok ismételten arra hivatkoztak, hogy csak lassítják a migránsáradatot, követve a balkáni útvonalon fekvő többi ország eljárását. Görögország ugyanakkor tiltakozik az intézkedés ellen.
Eközben a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban arról beszélt: nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért. Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat „legalizálására”, menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. „Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza\", és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban – mondta Angela Merkel. A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. „A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket\" – mondta.
Megjegyezte: „Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült” a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel „sok ukrán menekültje van”.
Eközben hétfőn jelentős rendőri készültség mellett megkezdődött az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részének felszámolása, amire múlt héten adott engedélyt a lille-i bíróság.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!