Kidöntötték a kerítés egy részét a migránsok a görög–macedón határon hétfőn délelőtt, macedón rendőrök könnygázzal próbálták visszaszorítani őket, de sokan átnyomultak macedón területre – jelentette a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója Idomeniből.
2016. február 29., 16:142016. február 29., 16:14
Elmondása szerint a macedón rendfenntartók akkor vetették be a könnygázt, valamint hanggránátokat, amikor a migránsok betörték a kerítés kapuját a két országot összekötő vasútvonalnál. Többen megsérültek. Néhány migráns kövekkel dobálta meg a rendőröket.
Mintegy 300 iraki és szíriai menekült azért döntötte ki a határkerítést, mert így kívánt tiltakozni az ellen, hogy a hatóságok szerintük túlságosan alacsony számban engedik át a migránsokat Macedóniába, hogy folytassák útjukat Európa északi része felé. Miután a migránsok áttörték a rendőrkordont, megszállták a határ menti vasúti síneket, és az ott lévő talpfák segítségével elkezdték lebontani a görög–macedón határon emelt kerítést, amelyet később át is szakítottak. A rendőrök könnygáz- és hanggránátokkal próbálták meg feltartóztatni a tömeget. Ezzel egy időben a rendőrök megkísérelték helyreállítani a határátkelőn emelt, kidöntött szárnyas kaput.
Macedónia, miután múlt héten szigorított ellenőrzést és belépési feltételeket léptetett életbe, szombaton mintegy 300 embert engedett belépni az országba. A macedón hatóságok ismételten arra hivatkoztak, hogy csak lassítják a migránsáradatot, követve a balkáni útvonalon fekvő többi ország eljárását. Görögország ugyanakkor tiltakozik az intézkedés ellen.
Eközben a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban arról beszélt: nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért. Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat „legalizálására”, menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. „Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza\", és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban – mondta Angela Merkel. A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. „A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket\" – mondta.
Megjegyezte: „Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült” a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel „sok ukrán menekültje van”.
Eközben hétfőn jelentős rendőri készültség mellett megkezdődött az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részének felszámolása, amire múlt héten adott engedélyt a lille-i bíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!