Fotó: MTI
A visegrádi országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - államfői kiálltak a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítása mellett Szekszárdon, ahol kétnapos tanácskozást tartottak a hétvégén.
2017. október 14., 17:562017. október 14., 17:56
2017. október 14., 18:012017. október 14., 18:01
A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő szombati sajtótájékoztatón Áder János, Magyarország köztársasági elnöke hangsúlyozta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy
A magyar államfő hozzátette: a térséget megoldatlan - például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű - viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.
A cseh, szlovák és lengyel államelnök egyetértett a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában.
Milos Zeman cseh köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Megjegyezte azt is: az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát. „Én is osztom ezt a kérdőjelet” - fogalmazott.
Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.
Fotó: MTI
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kifejtette: határozottan kell beszélni arról, hogy az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra. A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében - tette hozzá.
- jelentette ki. A lengyel elnök úgy fogalmazott: „az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.
Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésre utalva rámutatott: arra törekszenek, hogy - nem kerülve a vitákat - közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.
A V4-ek államfői pénteken kezdődött találkozójukon a szekszárdi Megyeházán három megbeszélést folytattak a napirenden szerepelt témákról. A visegrádi csoport államfői utoljára 2016. október 15-én a lengyelországi Lancutban és Rzeszówban találkoztak, amikor az európai önazonosság és kultúra, az ifjúságpolitika, valamint a közép-európai térség gázpiacainak biztonsága volt a tanácskozás fő témája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO Ukrajna miatt „háborúban áll Oroszországgal” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
A még nem hivatalos végeredmény szerint a kereszténydemokrata CDU némi veszteséggel megőrizte vezető helyét a pártok rangsorában az észak-rajna-vesztfáliai önkormányzati választásokon.
Spanyolországban politikai vihart kavart a Vuelta de Espana kerékpárverseny vasárnapi, madridi befutójának törlése, amelyről azután döntöttek, hogy palesztinpárti tüntetők több helyen is elállták a verseny útvonalát.
Az izraeli hadsereg vasárnap több magas épületet is megtámadott Gázavárosban, miután figyelmeztette a lakosságot, hogy hagyják el a környéket. Ez volt a legújabb művelet azóta, hogy Izrael elrendelte a város teljes kiürítését.
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap kijelentette, hogy az ukrán erők előrenyomultak a Szumi régió északi határvidéki területein, ahol az orosz csapatok hónapok óta próbálják megvetni a lábukat.
Charlie Kirk feltételezett gyilkosa „nem működik együtt” a hatóságokkal, és nem ismerte be, hogy ő követte el a gyilkosságot – nyilatkozta Spencer Cox, Utah állam kormányzója az amerikai médiának.
A bukaresti orosz nagykövetség alaptalannak minősítette a román hatóságok tiltakozását egy orosz drón román légtérbe való behatolása miatt, azt állítva, hogy az incidens Ukrajna provokációja volt, és hogy nincs bizonyíték a jármű eredetére vonatkozóan.
Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak meg kell gyógyulnia a megosztottság okozta sebekből – az amerikai elnök erről az NBC News televízió vasárnapi politikai magazinjának adott telefoninterjúban beszélt.
Ismét berendelték az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetét vasárnap a külügyminisztériumba az orosz drón által elkövetett légtérsértés ügyében – közölte a román külügyi tárca.
Döntő hatása lesz a diaszpóra szavazatainak a szeptember 28-i moldovai parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság jövőjére és Románia biztonságára – állapította meg vasárnap egy Facebook-bejegyzésben Traian Băsescu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!