
Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt. Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben – miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a „szent földre” – száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.
Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított „A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja” néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi – csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri – iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.
Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.
Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is.
Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.
Az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg.
Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott.
Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a Tunéziaiként emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig „lánglelkű” híve volt Oszama bin Ladennek, a végletekig fanatikus, „lefejező” Abu Muszab az-Zarkavi – aki azóta szintén meghalt – az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama „köpönyegéből” bújt elő.
Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!