
Fotó: wikipedia.org
Hárman – köztük két gyerek – meghaltak csütörtökre virradóra Kijevben egy, az orosz hadsereg által az ukrán főváros ellen indított újabb légitámadásban.
2023. június 01., 08:132023. június 01., 08:13
2023. június 01., 08:132023. június 01., 08:13
Vitalij Klicsko polgármester Telegram-bejegyzésben számolt be a légicsapásról, amely a főváros Desznyanszkij kerületében következett be
Mint írta, a három halott mellett négy sebesült is van. A halottak közöl az egyik egy körülbelül 5-6 éves, a másik egy 12-13 éves gyerek.
Az orosz hadsereg a héten több ízben is drónokkal és rakétákkal támadta Kijevet.
Eközben a washingtoni Fehér Ház az ukrán vezetésnek szánt újabb katonai segélycsomagot jelentett be.
A tájékoztatás szerint a mintegy 300 millió dolláros támogatás egyebek között Patriot és Stinger légvédelmi rendszereket, harckocsi lőszereket és egyéb hadfelszereléseket tartalmaz.
Ez már a 39. segélycsomag Ukrajnának az amerikai védelmi minisztérium készleteiből – ismertette a Pentagon.
Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta, ebből 37,6 milliárd dollár segélyt az ukrajnai orosz hadműveletet követően kapott a kijevi vezetés.
Eközben Emmanuel Macron francia elnök szerdán Pozsonyban, az idei Globsec biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében kijelentette: Oroszország ismét alá akarja ásni Európa egységét és biztonságát, de mi ezt nem engedhetjük meg.
„Bár az ukrajnai háború végét egyelőre nem látni, azt hiszem, egy dolog biztos:
– hangsúlyozta Macron. Az Európai Uniónak biztosítania kell Ukrajnát további hatékony támogatásáról, hogy küzdelme tartós békéhez vezessen. A tét magas, mert a háború az EU határán zajlik – figyelmeztetett.
Véleménye szerint a megállapodás feltételeit Ukrajnának kell meghatároznia, területi engedményekről pedig nem lehet szó. Csak a megfelelő biztonsági garanciák hozhatnak tartós békét az ukrán nép számára – mondta.
Az EU-ról szólva úgy foglalt állást, hogy annak energetikai, technológiai és védelmi önállóságát egyaránt erősíteni kell.
Az unió bővítésével kapcsolatban azt mondta, hogy Európának újra kell gondolnia ezzel kapcsolatos politikáját a nyugat-balkáni országok, valamint Moldova és Ukrajna mielőbbi csatlakozása érdekében.
Macron a Globsec konferencia előtt szlovák hivatali kollégájával, Zuzana Caputovával közös sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta: szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy Franciaország fűtőanyaggal látná el a Mohi atomerőmű tervezett új blokkját.
Koszovóról szólva kijelentette, hogy „az ottani hatóságok is felelősek a kialakult helyzetért, mert nem tartják be az EU közvetítésével létrejött egyezményt, és hibát követtek el a koszovói szerbek által bojkottált önkormányzati választás megtartásával”.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
szóljon hozzá!