
Katonai tiszteletadással fogadták Klaus Iohannist Nairobiban
Fotó: Videófelvétel
Megkezdte afrikai látogatását kedden Klaus Iohannis román államfő, akit elsőként kenyai hivatali kollégája, William Ruto fogadta a nairobi elnöki rezidencián.
2023. november 14., 12:292023. november 14., 12:29
2023. november 14., 12:322023. november 14., 12:32
A két államfő négyszemközti megbeszélést folytat, amit hivatalos tárgyalások követnek, a környezetvédelemmel és a politikai együttműködéssel kapcsolatos kétoldalú dokumentumokat írnak alá, majd közös sajtótájékoztatót tartanak. A program szerint délután Iohannis koszorút helyez el a Jomo Kenyatta Mauzóleumnál, majd az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezérigazgatója fogadja az ENSZ nairobi hivatalában.
Mint arról beszámoltunk, a román államfő afrikai körútját megannyi kérdőjel övezi, elsősorban annak hasznát illetően. Az elnök útitervében szereplő országok távolról sem tartoznak Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei közé. Mivel az elnöki adminisztráció augusztus óta kimerítette a költségvetését, a román kormány további 7 millió lejt utalt ki számára az év végi projektekre, köztük a mostani afrikai körútra.
Ez tulajdonképpen nem is olyan sok pénz, legalábbis ha a korábbi a korábbi dél-amerikai és ázsiai körutakat nézzük, amelyek egyenként több mint 1 millió euróba kerültek. Az elnök úti céljainak mindegyik turistaparadicsomnak számít, a Zöld-foki szigetek például fehér homokos strandjairól és türkizkék tengerpartjairól híres. Azonban a Románia és a Zöld-foki szigetek közötti kétoldalú kereskedelem volumene annyira nem indokolná a látogatást, mivel az idei év első hét hónapjában Románia 60 euró, azaz mintegy 300 lej értékben importált árut a szigetekről.
Iohannis külföldi útjai számos vitát gerjesztettek, elsősorban azért, mert az államfői hivatal az utóbbi években luxusgépeket bérelt az elnöki utakra, a költségekről ugyanakkor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem volt hajlandó beszámolni. Ennek nyomán Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője a múlt héten be jelentette: bepereli az elnöki hivatalt, mivel „megtagadta” a 2010 és 2023 közötti államfők utazásaival kapcsolatos közérdekű információk közzétételét.

Egy évvel második ötéves mandátumának lejárta előtt afrikai körútra indul Klaus Iohannis államfő – fölmerül azonban a kérdés, hogy a meglehetősen borsos árú utazgatásnak lesz-e valamilyen konkrét politikai vagy gazdasági hozadéka Románia számára.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!