2011. augusztus 18., 09:102011. augusztus 18., 09:10
Tom Brake liberális képviselő szerint az igazságszolgáltatásnak nem megtorlásnak kellene lennie. A politikus úgy nyilatkozott, az elítéltek egy része más büntetést kapott volna, ha a zavargások előtti napokban követte volna el ugyanazt a bűncselekményt. Paul Flynn munkáspárti képviselő azt firtatta, van-e elég hely a brit börtönökben ennyi elítéltnek, és úgy vélte, a bíróság pánikszerűen cselekszik. Ugyanakkor David Cameron brit miniszterelnök egyetért a zavargások vádlottaira kiszabott szigorú ítéletekkel. Eric Pickles, az önkormányzatok és helyi közösségek minisztere úgy látja, azért van szükség ilyen kemény ítéletekre, hogy az állam megmutassa: a rendbontás következményekkel jár. „Nem hagyhatjuk, hogy az embereknek rettegniük kelljen a személyes biztonságukért saját otthonukban” – tette hozzá. Margot James konzervatív képviselő szerint is megfelelő ítéletek születtek, mert a rendbontók életeket tettek kockára, és sokan töltötték félelemben az elmúlt napokat miattuk. Paul Mendelle, a brit büntetőjogi társaság korábbi elnöke azonban kijelentette: „Ha börtönbe kerülnek, ráadásul hosszú időre, elveszíthetik az állásukat, ami további társadalmi elégedetlenséghez vezethet.” Eddig több mint 2700 embert vettek őrizetbe a zavargások kapcsán, és 1277 gyanúsított jelent meg a bíróságokon, 64 százalékuk továbbra is őrizetben marad. 2010-ben a bíróság elé állítottaknak mindössze 10 százaléka maradt őrizetben. Korábban két év börtönbüntetésre ítéltek egy férfit Manchesterben, amiért a múlt heti zavargások során betört egy szupermarketbe. Egy 31 éves férfi 18 hónapra kerül börtönbe, amiért lopott holmikkal kereskedett, egy 26 éves férfit pedig 16 hónap börtönre ítéltek, miután 500 font értékben lopott ruhát és cipőt.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.