Több kell. Izrael katonai gépei nem képesek komoly kárt okozni a fordói urándúsító üzemben
Fotó: indiai hadsereg
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem – jelentette a BFM TV.
2025. június 18., 22:362025. június 18., 22:36
2025. június 18., 22:362025. június 18., 22:36
Izrael megtámadta a Teherántól délre található létesítményt is, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint „nem észleltek károkat”, ellentétben a natanzi és iszfaháni létesítményekkel.
– emlékeztetett Bruno Tertrais, a Stratégiai Kutatások Alapítvány igazgatóhelyettese.
A létesítmény építését 2009 szeptemberében fedték fel a NAÜ előtt, ami válságot okozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának nagyhatalmaival.
Miután Teherán egy katonai támaszpont közelében található hegyvidéki területen lévő „vészhelyzeti telephelyként” mutatta be, amelyet azért épített a föld alá, hogy megvédje magát egy légicsapástól, jelezte, hogy egy urándúsító üzemről van szó, amely mintegy 3000 centrifuga elhelyezésére alkalmas.
– mondta Bruno Tertrais.
,,Izrael nem mondhatja majd, hogy helyrehozhatatlan kárt okozott azzal, hogy néhány évvel késleltette Irán nukleáris programját, ha nem tesz kárt ebben az üzemben” – hangsúlyozta.
David Albright, az Institute for Science and International Security szakértője is ezt a véleményt osztja.
Véleménye szerint,
Izrael nem rendelkezik olyan erős bombákkal, amelyek képesek megsemmisíteni a Natanzban és Fordóban lévő, mélyen a föld alá temetett, megerősített létesítményeket – mondta Kelsey Davenport, a Fegyverzetellenőrzési Szövetség szakértője.
Ehhez „amerikai katonai segítségre” lenne szükség.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
Az Egyesült Államok azonban vonakodik beavatkozni a szövetségese és Irán közötti konfliktusba, bár ezt az álláspontot kedden Donald Trump elnök nyilatkozatai enyhítették.
„Még abban sem vagyok biztos, hogy az amerikaiaknak, ha be is avatkoznának, a híres bunkerrobbantó bombájukkal képesek lennének jelentős kárt tenni ebben a létesítményben” – mondta Bruno Tertrais.
Az amerikai hadsereg szerint a GBU-57-et „úgy tervezték, hogy a robbanás előtt akár 61 méter mélyen a föld alá hatoljon.
Ellentétben sok rakétával vagy bombával, amelyek a becsapódáskor robbannak fel, ezek a páncéltörő robbanóeszközök először a földbe süllyednek, és csak a föld alatti létesítmény eltalálása után robbannak fel.
Az Egyesült Államok egyelőre nem jelentett be semmilyen beavatkozást.
A Biztonsági Tanács ülését követően Donald Trump „feltétel nélküli megadásra” szólította fel Iránt.
Azt is mondta, hogy az Egyesült Államok könnyen megölhetné az iráni legfőbb vezetőt, de „egyelőre” nem áll szándékában ezt megtenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!