Több kell. Izrael katonai gépei nem képesek komoly kárt okozni a fordói urándúsító üzemben
Fotó: indiai hadsereg
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem – jelentette a BFM TV.
2025. június 18., 22:362025. június 18., 22:36
Izrael megtámadta a Teherántól délre található létesítményt is, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint „nem észleltek károkat”, ellentétben a natanzi és iszfaháni létesítményekkel.
– emlékeztetett Bruno Tertrais, a Stratégiai Kutatások Alapítvány igazgatóhelyettese.
A létesítmény építését 2009 szeptemberében fedték fel a NAÜ előtt, ami válságot okozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának nagyhatalmaival.
Miután Teherán egy katonai támaszpont közelében található hegyvidéki területen lévő „vészhelyzeti telephelyként” mutatta be, amelyet azért épített a föld alá, hogy megvédje magát egy légicsapástól, jelezte, hogy egy urándúsító üzemről van szó, amely mintegy 3000 centrifuga elhelyezésére alkalmas.
– mondta Bruno Tertrais.
,,Izrael nem mondhatja majd, hogy helyrehozhatatlan kárt okozott azzal, hogy néhány évvel késleltette Irán nukleáris programját, ha nem tesz kárt ebben az üzemben” – hangsúlyozta.
David Albright, az Institute for Science and International Security szakértője is ezt a véleményt osztja.
Véleménye szerint,
Izrael nem rendelkezik olyan erős bombákkal, amelyek képesek megsemmisíteni a Natanzban és Fordóban lévő, mélyen a föld alá temetett, megerősített létesítményeket – mondta Kelsey Davenport, a Fegyverzetellenőrzési Szövetség szakértője.
Ehhez „amerikai katonai segítségre” lenne szükség.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
Az Egyesült Államok azonban vonakodik beavatkozni a szövetségese és Irán közötti konfliktusba, bár ezt az álláspontot kedden Donald Trump elnök nyilatkozatai enyhítették.
„Még abban sem vagyok biztos, hogy az amerikaiaknak, ha be is avatkoznának, a híres bunkerrobbantó bombájukkal képesek lennének jelentős kárt tenni ebben a létesítményben” – mondta Bruno Tertrais.
Az amerikai hadsereg szerint a GBU-57-et „úgy tervezték, hogy a robbanás előtt akár 61 méter mélyen a föld alá hatoljon.
Ellentétben sok rakétával vagy bombával, amelyek a becsapódáskor robbannak fel, ezek a páncéltörő robbanóeszközök először a földbe süllyednek, és csak a föld alatti létesítmény eltalálása után robbannak fel.
Az Egyesült Államok egyelőre nem jelentett be semmilyen beavatkozást.
A Biztonsági Tanács ülését követően Donald Trump „feltétel nélküli megadásra” szólította fel Iránt.
Azt is mondta, hogy az Egyesült Államok könnyen megölhetné az iráni legfőbb vezetőt, de „egyelőre” nem áll szándékában ezt megtenni.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!