
Csapás csapás után. Izrael és Irán szerdán már hatodik napja indított rakétákat egymás ellen
Fotó: Videófelvétel
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
2025. június 18., 09:312025. június 18., 09:31
Az izraeli légierő a CNN szerint azt közölte, hogy csapássorozatot hajt végre az iráni főváros, Teherán ellen.
Az izraeli hadsereg felszólította Teherán 18. kerületének lakóit, hogy ürítsék ki a területet, amelyet az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében megjelölt. Figyelmeztetett, hogy csapásokat fog végrehajtani az ottani katonai infrastruktúra ellen.
„Az önök jelenléte ezen a területen veszélybe sodorja az életüket” – állt a közleményben.
A Mehr félhivatalos iráni hírügynökség közlése szerint Irán légvédelme a főváros ellen kilőtt rakétákat lőtt le. Az ügynökség X oldalán közzétett videón villanások látszottak az égen, miközben robbanások hallatszottak városszerte.
Iráni hírportálok szerint
Emellett támadást intézett egy, szintén a Forradalmi Gárdához kötődőm az ország keleti részén található egyetemet, valamint a Teherán melletti Hodzsir ballisztikus rakétalétesítmény ellen, amely tavaly októberben szintén izraeli légicsapások célpontja volt.
Izrael középső részén hajnalban megszólaltak a sziránák.
Az izraeli légvédelem megpróbálta elfogni a lövedékeket Tel-Aviv felett. Robbanások és szirénák hallatszottak a városban.
Irán állítása szerint Fattah-1 hiperszonikus rakétát is bevetett.
Közben az Izrael és Irán között fekvő Jordánia ismét közbelépett: szerda reggel iráni rakétákat lőttek le az ország légterében.
Haidar egy gyakran használt név Alira, akit a síita muszlimok az első imámnak és Mohamed próféta utódjának tartanak.
Az iráni vezető az angol nyelvű X-fiókján is posztolt.
„Erős választ kell adnunk a terrorista cionista rezsimnek. Nem fogunk kegyelmezni a cionistáknak” – fogalmazott Hamenei.
Ugyanakkor az izraeli hadsereg becslése szerint egy héten belül be lehet fejezni az Iránban kijelölt célpontok elleni támadásokat – mondta a hadsereg szóvivője kedden.
A helyzetfelmérés szerint
Hozzátették: lehet, hogy további egy hétre lesz szükség a célok teljesítéséhez, ugyanakkor a hadsereg nem akar elhúzódó háborúba sodródni.
Röviddel azután, hogy az izraeli katonai hírszerzés vezetője bejelentette, hogy „hamarosan más területeken is áttörést érünk el”,
Kedden délután iráni állampolgárok arról számoltak be, hogy nem tudnak pénzt felvenni Irán legnagyobb, állami tulajdonú, a Forradalmi Gárdához tartozó Sepah bankjának automatáiból. A széles körű kibertámadást – saját közlése szerint – a Predatory Sparrow nevű, Izrael-barát hackercsoport vállalta magára.
Ez a csoport korábban is hajtott végre akciókat iráni biztonsági szervek, valamint olaj- és acélipari létesítmények ellen.
Bejelentették, hogy keddi támadásuk során megsemmisítettek minden adatot a Sepah bank rendszerében.
„Ez a sorsuk azon intézményeknek, amelyek a diktátor fantáziavilágának fenntartására születtek” – közölték, és köszönetet mondtak a támadásban segítő „szövetségeseknek”.
Az iráni FARS hírügynökség szerint a célba vett bank fontos szerepet játszik az iráni üzemanyag-elosztó rendszer működtetésében is, és ez magyarázza a benzinkutaknál kialakult fennakadásokat.
A hackertámadás után Irán kibervédelmi hatósága megtiltotta a közösségi hálózatokhoz csatlakozó eszközök használatát a hivatalos személyeknek, a magas rangú vezetőknek és a biztonsági szervek vezetőinek.
Közben
– az amerikai elnök erről Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzéseiben írt kedden.
Egy másik bejegyzésében Ali Hamenei ajatollahra utalva az amerikai elnök azt írta, hogy „pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”, valamint hozzátette, hogy „könnyű célpont, de biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni (megölni) őt, legalábbis egyelőre”.
Donald Trump egyben óvott attól, hogy Irán polgári lakosságot és amerikai katonákat vegyen célba, úgy fogalmazva, hogy „fogytán a türelmünk”.
JD Vance amerikai alelnök az iráni helyzettel kapcsolatos egyik első nyilvános nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Donald Trump elnök eddig „figyelemre méltó visszafogottságot” tanúsított azzal, hogy az amerikai erők feladataként a térségbeli amerikai csapatok és állampolgárok védelmét szabta meg – írja az MTI.
JD Vance a közösségi médiában megjelent bejegyzésében – „az elmúlt 25 év ostoba külpolitikájára” hivatkozva – jogosnak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek egy újabb amerikai külföldi háborús elköteleződés lehetősége miatt alakultak ki.
Az amerikai kongresszusban előkészítés alatt van egy határozati javaslat, amely megtiltaná az amerikai részvételt az iráni-izraeli katonai konfliktusban.
A tervezetről hétfőn beszélt Thomas Massie republikánus képviselő, és több demokrata párti képviselő is támogatásáról biztosította. Marjorie Taylor Greene, a republikánusok konzervatív szárnyának meghatározó tagja úgy vélte, hogy Donald Trump azzal az ígérettel nyerte el a választók támogatását, hogy nem hagyja az Egyesült Államokat belekeveredni háborúkba külföldön.
Elemzők szerint kétséges, hogy egy határozat elnyerné-e a többséget a kongresszusban, tekintve az Izrael iránti határozott támogatást.
Szintén kedden az ENSZ tanácskozásán Dani Danon, Izrael ENSZ nagykövete fárszi nyelven intézett üzenetet az iráni emberekhez, akiket arról biztosított, hogy
„Önök nem az ellenségeink. Önök az elsődleges és legtragikusabb áldozatai az ajatollahoknak” – fogalmazott a diplomata.
A bejegyzés azt követően született, hogy Irán fővárosának, Teheránnak az azonnali evakuálására tett közzé figyelmeztetést hétfő este Donald Trump a közösségi oldalán.
Közben Izrael egyesült államokbeli nagykövete figyelmeztetett: „
Jechiel Leiter szerint a zsidó állam és Irán közötti konfliktusban lesznek meglepetések , amelyekhez képest a tavaly Libanonban és Szíriában a Hezbollah tagjai által használt személyhívók és walkie-talkie-k sokaságának felrobbantása „egyszerűnek” fog tűnni.
„Számos meglepetést sikerült előkészítenünk. Amikor a por leülepszik, csütörtök este és pénteken meglepetésekkel találkozhatnak, amelyek mellett az úgynevezett csipogós művelet szinte egyszerűnek tűnik majd” – fogalmazott a nagykövet az amerikai Merit TV-nek adott interjúban,
„A mindeddig végrehajtott műveletek mindössze egyfajta figyelmeztetésként szolgáltak az ellenség elrettentésére” – hangsúlyozta Muszávi, akit az al-Alam televíziós csatorna idézett.
„A büntető jellegű művelet a közeljövőben valósul majd meg” – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben
Az izraeli hadsereg becslése szerint egy héten belül be lehet fejezni az Iránban kijelölt célpontok elleni támadásokat – mondta a hadsereg szóvivője kedden.
Mindeközben kedd este az orosz külügyminisztérium diplomáciai rendezést sürgetve közölte:
„Az izraeli fél által az iráni békés atomlétesítmények ellen folytatott intenzív támadások nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek, elfogadhatatlan veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és a világot nukleáris katasztrófa felé sodorják, amelynek következményei mindenhol érezhetők lesznek, beleértve Izraelt is” – áll az orosz diplomáciai tárca közleményében.
Emellett Oroszország elvárja a NAÜ vezetésétől, hogy lehető legrövidebb időn belül objektív és „nem kozmetikázott” részletes írásos jelentést készítsen NAÜ Kormányzótanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára az izraeli hadsereg által az iráni nukleáris-energetikai komplexum biztonságának okozott károkról, valamint az NAÜ garanciáinak Iránban való alkalmazásáról, beleértve az ott tartózkodó ellenőrök megfélemlítését, akiknek életét halálos veszély fenyegeti.
A tárca szerint világ többségének kemény reagálása az Irán területére mért izraeli csapásokra, a Biztonsági Tanács június 13-i rendkívüli ülésének és a NAÜ Iráni Bizottsága június 16-i rendkívüli ülésének eredményeivel együtt azt mutatja, hogy
„Pontosan ezek a szimpatizánsok kényszerítették az ügynökség vezetését arra, hogy kétértelmű átfogó értékelést készítsen Irán nukleáris programjáról, aminek hiányosságait kihasználva június 12-én keresztülvitték az NAÜ Kormányzótanácsának részrehajló, Irán-ellenes határozatát, amely szabad kezet adott Nyugat-Jeruzsálemnek, és tragédiához vezetett.
– áll a dokumentumban.
Az állásfoglalás értelmében az orosz fél konstatálja az iráni fél egyértelmű nyilatkozatait, amelyek szerint Irán továbbra is elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) iránti kötelezettségvállalásai mellett, és kész a kapcsolatok újrafelvételére az Egyesült Államokkal a lehetséges megoldások kidolgozása érdekében, amelyek minden alaptalan gyanút és előítéletet eloszlatnak Teherán nukleáris programjával kapcsolatban, feltéve, hogy Izrael beszünteti támadásait.
– áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban kedden ugyanakkor kijelentette: mivel Irán, a világ egyik legelnyomóbb rendszere a regionális instabilitás fő központja, az Európai Unió mindig azt az álláspontot képviselte, hogy soha ne lehessen atomfegyvere.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a közel-keleti helyzetről tartott vitáján Kaja Kallas kijelentette, hogy az Izrael és Irán között kiújult konfliktus eszkalációja roppant veszélyekkel, további civil áldozatokkal, a radioaktív szivárgás veszélyével jár, valamint kockázatos a globális energiapiac szempontjából.
Hangsúlyozta:
– mondta.
„Az iráni nukleáris programot megállapodással végződő tárgyalásokkal kell megoldani” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az unió azt szeretné, hogy az erőszak csökkenjen a Közel-Keleten. Az Európai Unió kész arra, hogy összehangolja partnereivel a stabilitásához szükséges intézkedéseket – mondta.
A Gázai övezeti helyzettel kapcsolatban az uniós főképviselő hangsúlyozta: Izraelnek joga van az önvédelemhez, a palesztin Hamásznak pedig el kell engednie a túszokat. Az azonban, hogy Izrael Gázában civileket támad, a civil infrastruktúrát támadja, az már nem önvédelem – hívta fel a figyelmet. Izraelnek be kell tartania nemzetközi jogi kötelezettségeit – húzta alá.
Teljesen világos, hogy katonai eszközökkel nem lehet elérni azt a megoldást Gázában, amelyre Izrael vár. A túszok nem szabadultak ki, a gázai lakosság pedig állandó veszélyben van, óriási szenvedéseknek is kitéve – hívta fel a figyelmet.
„A Közel-Kelet ég, a katonai agresszió jelen van a térségben, és úgy tűnik, az erőszak megállíthatatlan” – fogalmazott Kallas, megismételve: az Európai Uniónak a diplomáciai megoldásokat kell szorgalmaznia.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
szóljon hozzá!