Több kell. Izrael katonai gépei nem képesek komoly kárt okozni a fordói urándúsító üzemben
Fotó: indiai hadsereg
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem – jelentette a BFM TV.
2025. június 18., 22:362025. június 18., 22:36
Izrael megtámadta a Teherántól délre található létesítményt is, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint „nem észleltek károkat”, ellentétben a natanzi és iszfaháni létesítményekkel.
– emlékeztetett Bruno Tertrais, a Stratégiai Kutatások Alapítvány igazgatóhelyettese.
A létesítmény építését 2009 szeptemberében fedték fel a NAÜ előtt, ami válságot okozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának nagyhatalmaival.
Miután Teherán egy katonai támaszpont közelében található hegyvidéki területen lévő „vészhelyzeti telephelyként” mutatta be, amelyet azért épített a föld alá, hogy megvédje magát egy légicsapástól, jelezte, hogy egy urándúsító üzemről van szó, amely mintegy 3000 centrifuga elhelyezésére alkalmas.
– mondta Bruno Tertrais.
,,Izrael nem mondhatja majd, hogy helyrehozhatatlan kárt okozott azzal, hogy néhány évvel késleltette Irán nukleáris programját, ha nem tesz kárt ebben az üzemben” – hangsúlyozta.
David Albright, az Institute for Science and International Security szakértője is ezt a véleményt osztja.
Véleménye szerint,
Izrael nem rendelkezik olyan erős bombákkal, amelyek képesek megsemmisíteni a Natanzban és Fordóban lévő, mélyen a föld alá temetett, megerősített létesítményeket – mondta Kelsey Davenport, a Fegyverzetellenőrzési Szövetség szakértője.
Ehhez „amerikai katonai segítségre” lenne szükség.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
Az Egyesült Államok azonban vonakodik beavatkozni a szövetségese és Irán közötti konfliktusba, bár ezt az álláspontot kedden Donald Trump elnök nyilatkozatai enyhítették.
„Még abban sem vagyok biztos, hogy az amerikaiaknak, ha be is avatkoznának, a híres bunkerrobbantó bombájukkal képesek lennének jelentős kárt tenni ebben a létesítményben” – mondta Bruno Tertrais.
Az amerikai hadsereg szerint a GBU-57-et „úgy tervezték, hogy a robbanás előtt akár 61 méter mélyen a föld alá hatoljon.
Ellentétben sok rakétával vagy bombával, amelyek a becsapódáskor robbannak fel, ezek a páncéltörő robbanóeszközök először a földbe süllyednek, és csak a föld alatti létesítmény eltalálása után robbannak fel.
Az Egyesült Államok egyelőre nem jelentett be semmilyen beavatkozást.
A Biztonsági Tanács ülését követően Donald Trump „feltétel nélküli megadásra” szólította fel Iránt.
Azt is mondta, hogy az Egyesült Államok könnyen megölhetné az iráni legfőbb vezetőt, de „egyelőre” nem áll szándékában ezt megtenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!