
Európai szinten is példátlan kémbotrány robbant ki a Jobbik háza táján. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a budapesti Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
2014. május 15., 15:332014. május 15., 15:33
A napilap csütörtöki számában közölt cikk szerint a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. A lap úgy tudja, Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a magyarországi polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.
A nyomozó hatóság a lapot úgy tájékoztatta: súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást, Polt Péter legfőbb ügyész pedig május 12-én diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az európai törvényhozás függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát.
Az EP-képviselő 2013 decemberétől elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetről Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll.
A jobbikos politikus felesége egyébként Isztohin Szvetlana orosz–osztrák kettős állampolgár, aki a Magyar Nemzet szerint a KGB kémelhárításának a munkatársa volt. Kovács végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását.
Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban tért haza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba.
Vonáék lekörözték az MSZP-t
A Medián felmérése szerint megelőzte a választani tudó biztos szavazók körében a Jobbik az MSZP-t. A közvéleménykutató intézet reprezentatív kutatását ismertetve csütörtökön a HVG rámutatott: Vona Gábor alakulata a teljes népességben és a választani tudók között is második helyen áll a Fidesz mögött.
A Medián szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 56 százalékra nőtt, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékon áll. Így ezen pártok képviselői szinte biztosan bejutnak az EP-be.
Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön példátlannak és megdöbbentőnek nevezte az esetet és teljes körű vizsgálatot követelt a Jobbiktól. Az ellenzéki pártok felszólították Vona Gábort, a Jobbik elnök-frakcióvezetőjét, hogy azonnal vonják vissza Kovács EP-jelöltségét, és hívják vissza őt az EP-ben betöltött pozíciójából.
Az LMP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte az ügyben. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerint a Jobbik EP-listájának harmadik helyén szereplő politikus már akkor alkalmatlanná vált arra, hogy képviselje Magyarországot Brüsszelben, mikor „az orosz érdekeknek megfelelően üdvözölte a botrányos körülmények között megtartott krími népszavazást\".
Az érintett azonban állítja: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt és megkeresés sem volt a részükről. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Kovács határozottan visszautasította a Magyar Nemzetben leírt vádat, és kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg.
Hozzátette: munkáját, országjáró kampányát egyaránt folytatja, ilyen „lejárató hadjárattal\" nem lehet megállítani. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője kijelentette: nem lát okot arra, hogy Kovácsot levegyék a Jobbik EP-listájáról. Álláspontja szerint az ügy nem fogja a választási eredményeket befolyásolni, inkább „az emberek szemének felnyitására szolgál\".
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!