Európai szinten is példátlan kémbotrány robbant ki a Jobbik háza táján. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a budapesti Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
2014. május 15., 15:332014. május 15., 15:33
A napilap csütörtöki számában közölt cikk szerint a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. A lap úgy tudja, Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a magyarországi polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.
A nyomozó hatóság a lapot úgy tájékoztatta: súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást, Polt Péter legfőbb ügyész pedig május 12-én diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az európai törvényhozás függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát.
Az EP-képviselő 2013 decemberétől elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetről Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll.
A jobbikos politikus felesége egyébként Isztohin Szvetlana orosz–osztrák kettős állampolgár, aki a Magyar Nemzet szerint a KGB kémelhárításának a munkatársa volt. Kovács végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását.
Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban tért haza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba.
Vonáék lekörözték az MSZP-t
A Medián felmérése szerint megelőzte a választani tudó biztos szavazók körében a Jobbik az MSZP-t. A közvéleménykutató intézet reprezentatív kutatását ismertetve csütörtökön a HVG rámutatott: Vona Gábor alakulata a teljes népességben és a választani tudók között is második helyen áll a Fidesz mögött.
A Medián szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 56 százalékra nőtt, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékon áll. Így ezen pártok képviselői szinte biztosan bejutnak az EP-be.
Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön példátlannak és megdöbbentőnek nevezte az esetet és teljes körű vizsgálatot követelt a Jobbiktól. Az ellenzéki pártok felszólították Vona Gábort, a Jobbik elnök-frakcióvezetőjét, hogy azonnal vonják vissza Kovács EP-jelöltségét, és hívják vissza őt az EP-ben betöltött pozíciójából.
Az LMP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte az ügyben. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerint a Jobbik EP-listájának harmadik helyén szereplő politikus már akkor alkalmatlanná vált arra, hogy képviselje Magyarországot Brüsszelben, mikor „az orosz érdekeknek megfelelően üdvözölte a botrányos körülmények között megtartott krími népszavazást\".
Az érintett azonban állítja: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt és megkeresés sem volt a részükről. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Kovács határozottan visszautasította a Magyar Nemzetben leírt vádat, és kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg.
Hozzátette: munkáját, országjáró kampányát egyaránt folytatja, ilyen „lejárató hadjárattal\" nem lehet megállítani. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője kijelentette: nem lát okot arra, hogy Kovácsot levegyék a Jobbik EP-listájáról. Álláspontja szerint az ügy nem fogja a választási eredményeket befolyásolni, inkább „az emberek szemének felnyitására szolgál\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!