Beléphetnek. A nyugati kiképzők vagy magán katonai cégek bevetése a NATO és Oroszország közötti konfliktusba csaphat át
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Néhány NATO-tagállam tárgyalja annak lehetőségét, hogy katonai kiképzőket vagy magán biztonsági csoportokat küldjenek Ukrajnába az ukrán csapatok kiképzésére és a felszerelések javításában való segítségnyújtásra – jelentette a New York Times csütörtökön.
2024. május 17., 09:012024. május 17., 09:01
Ukrajna arra kérte az Egyesült Államokat és más NATO-országokat, hogy segítsenek 150 ezer katona kiképzésében a frontvonal közelében.
Néhány tisztségviselő azt javasolta, hogy folytassák nagyszámú ukrán újonc kiképzését Németországban és Lengyelországban, ahogyan azt korábban is tették. Ez a megközelítés azonban jelentős logisztikai kihívásokkal jár ilyen jelentős számú katona szállítása során.
Az ukrajnai NATO-csapatokkal kapcsolatos vitát Emmanuel Macron francia elnök februári megjegyzései váltották ki, amelyben fontolóra vette annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha erre kérik.
Eközben Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Harkivba látogatott, ahol jelentést kapott a katonai parancsnokoktól a régióban kialakult harci helyzetről.
Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított 30 000 katonával, amelynek célpontja a két ország közös határán, Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkivi terület.
A moszkvai csapatok erőfeszítéseiket a határtól néhány kilométerre délre fekvő két település, Litipci és Vovcsanszk irányába összpontosították. A legfrissebb információk szerint
A beszámolók szerint az orosz erők hét nap alatt jelentős eredményt értek el, mintegy 300 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.
Zelenszkij elmondta, hogy részletes jelentést kapott a helyzetről Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól, Jurij Szodoltól, a Horticja erőcsoport parancsnokától és Mihajlo Drapatijtól, a Harkiv operatív-taktikai csoport parancsnokától.
– mondta Zelenszkij.
„A helyzet azonban továbbra is nehéz, erősítjük egységeinket” – mutatott rá.
Az elnök jelentést kapott a hírszerző szolgálatok vezetőitől is az orosz tervekről.
„Meghatározták a további intézkedések tervét, mind a Harkivi terület regionális hatóságai, mind a régió összes biztonsági struktúrája számára” – mondta Zelenszkij.
Közben az ukrán erők több orosz célpontra is csapást mértek.
– jelentette az Astra orosz Telegram hírcsatorna.
A helyi lakosok arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán legalább nyolc robbanást hallottak Novorosszijszkban, és videofelvételek rögzítik mind a drónok, mind a légvédelmi tevékenység hangjait.
Egy rakéta csapódott be a novorosszijszki kikötőbe, és tüzet okozott – mondták a lakosok.
A helyiek szerint a támadás a város olajipari infrastruktúráját is érintette. A Novorossiyk Fuel olajterminált és a Transznyeft terminálját is támadás érte.
A brit védelmi minisztérium március 31-én arról számolt be, hogy Oroszország megerősíti a novorosszijszki kikötő védelmét, hogy megvédje a Fekete-tengeri Flottát az esetleges ukrán támadásoktól.
Oroszország 2023-ban kivonta a Fekete-tengeri Flotta legtöbb hajóját a megszállt Krímből, és átcsoportosította őket Novorosszijszkba. A lépés egy sor pusztító ukrán csapást követett, köztük a flotta szevasztopoli főhadiszállása elleni szeptember 22-i rakétatámadást.
Közben
– jelentették a megszálló hatóságok csütörtökön.
Több tucat pilóta nélküli légi jármű (UAV) és haditengerészeti drón vette célba Szevasztopolt és a közeli Balaklava városát pénteken kora hajnalban, részleges áramkimaradásokat okozva – állította Mihail Razvozsajev, Szevasztopol oroszok által kinevezett vezetője a Telegramon.
Razvozsajev szerint egy lezuhanó drón törmelékei a szevasztopoli elektromos alállomást találták el. Az alállomás berendezéseit le kellett állítani, ez váltotta ki az áramkimaradásokat.
– állította Razvozsajev.
Áldozatokról nem érkezett jelentés. Razvozsajev elmondta, hogy a katasztrófavédelmi szolgálatok figyelemmel kísérik a helyzetet, és a technikusok dolgoznak az áramellátás helyreállításán.
Két nap alatt ez már a harmadik támadás a megszállt Szevasztopol ellen. A megszálló tisztségviselők és a helyi Telegram-csatornák szerdán éjjel és még aznap este támadásokról számoltak be az orosz Belbek katonai repülőtér ellen Szevasztopolon kívül.
Az Atesh partizáncsoport szerint a támadások megrongálták a repülőtér fő rakéta- és tüzérségi raktárát.
Hónapokig tartó áramkimaradásokkal számol az ukrán kormány
Az erőműveket és alállomásokat ért orosz rakétacsapások következtében mostantól hónapokig tartó áramkimaradásokkal számol az ukrán kormány, augusztustól, szeptembertől várható némi javulás – közölte csütörtökön Jurij Bojko, az ukrán miniszterelnök tanácsadója az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat felügyelőbizottságánál Kijevben.
Mint mondta, takarékosságból már szerdán és csütörtökön is ellenőrzött, fokozatos regionális leállások voltak az áramszolgáltatásban. A fővárosban, Kijevben is egész utcák maradtak áram nélkül.
Bojko hangsúlyozta, hogy az ukrán energetikai hálózat elleni orosz támadásokban jelentős károk keletkeztek.
„Ahhoz, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a hálózatot, és elejét vegyük baleseteknek, a kezelőszemélyzet rendkívüli intézkedésekre és az áramszolgáltatás leállítására kényszerült” – tette hozzá.
A tanácsadó szerint a mostani hűvösebb időjárás miatt a fogyasztás még magas, késő nyáron azonban apadni fog, sőt akkor már több napenergia is elérhetővé válik majd.
Oroszország az utóbbi több mint két hónapban fokozottan támadott ukrán erőműveket, alállomásokat és távvezetékeket. Hivatalos adatok szerint az áramtermelés 44 százalékkal esett vissza.
A szénerőművek áramtermelése szinte teljesen leállt.
Károkat szenvedtek a vízerőművek is a Dnyeper (Dnyipro) folyó mentén. Az atomerőművek nagyrészt még termelnek áramot, de az áramimport is kevés ahhoz, hogy fedezni tudják a szükségleteket.
Az országosan elosztott, tervszerű leállások mellett a harcok miatt is kimaradások vannak a szolgáltatásban. A keleti Harkivban például csütörtökön 33 300 háztartás, az északkeleti Szumi régióban pedig 8500 maradt áram nélkül az ukrán energiaügyi minisztérium közlése szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!