Beléphetnek. A nyugati kiképzők vagy magán katonai cégek bevetése a NATO és Oroszország közötti konfliktusba csaphat át
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Néhány NATO-tagállam tárgyalja annak lehetőségét, hogy katonai kiképzőket vagy magán biztonsági csoportokat küldjenek Ukrajnába az ukrán csapatok kiképzésére és a felszerelések javításában való segítségnyújtásra – jelentette a New York Times csütörtökön.
2024. május 17., 09:012024. május 17., 09:01
Ukrajna arra kérte az Egyesült Államokat és más NATO-országokat, hogy segítsenek 150 ezer katona kiképzésében a frontvonal közelében.
Néhány tisztségviselő azt javasolta, hogy folytassák nagyszámú ukrán újonc kiképzését Németországban és Lengyelországban, ahogyan azt korábban is tették. Ez a megközelítés azonban jelentős logisztikai kihívásokkal jár ilyen jelentős számú katona szállítása során.
Az ukrajnai NATO-csapatokkal kapcsolatos vitát Emmanuel Macron francia elnök februári megjegyzései váltották ki, amelyben fontolóra vette annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha erre kérik.
Eközben Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Harkivba látogatott, ahol jelentést kapott a katonai parancsnokoktól a régióban kialakult harci helyzetről.
Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított 30 000 katonával, amelynek célpontja a két ország közös határán, Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkivi terület.
A moszkvai csapatok erőfeszítéseiket a határtól néhány kilométerre délre fekvő két település, Litipci és Vovcsanszk irányába összpontosították. A legfrissebb információk szerint
A beszámolók szerint az orosz erők hét nap alatt jelentős eredményt értek el, mintegy 300 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.
Zelenszkij elmondta, hogy részletes jelentést kapott a helyzetről Olekszandr Szirszkij főparancsnoktól, Jurij Szodoltól, a Horticja erőcsoport parancsnokától és Mihajlo Drapatijtól, a Harkiv operatív-taktikai csoport parancsnokától.
– mondta Zelenszkij.
„A helyzet azonban továbbra is nehéz, erősítjük egységeinket” – mutatott rá.
Az elnök jelentést kapott a hírszerző szolgálatok vezetőitől is az orosz tervekről.
„Meghatározták a további intézkedések tervét, mind a Harkivi terület regionális hatóságai, mind a régió összes biztonsági struktúrája számára” – mondta Zelenszkij.
Közben az ukrán erők több orosz célpontra is csapást mértek.
– jelentette az Astra orosz Telegram hírcsatorna.
A helyi lakosok arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán legalább nyolc robbanást hallottak Novorosszijszkban, és videofelvételek rögzítik mind a drónok, mind a légvédelmi tevékenység hangjait.
Egy rakéta csapódott be a novorosszijszki kikötőbe, és tüzet okozott – mondták a lakosok.
A helyiek szerint a támadás a város olajipari infrastruktúráját is érintette. A Novorossiyk Fuel olajterminált és a Transznyeft terminálját is támadás érte.
A brit védelmi minisztérium március 31-én arról számolt be, hogy Oroszország megerősíti a novorosszijszki kikötő védelmét, hogy megvédje a Fekete-tengeri Flottát az esetleges ukrán támadásoktól.
Oroszország 2023-ban kivonta a Fekete-tengeri Flotta legtöbb hajóját a megszállt Krímből, és átcsoportosította őket Novorosszijszkba. A lépés egy sor pusztító ukrán csapást követett, köztük a flotta szevasztopoli főhadiszállása elleni szeptember 22-i rakétatámadást.
Közben
– jelentették a megszálló hatóságok csütörtökön.
Több tucat pilóta nélküli légi jármű (UAV) és haditengerészeti drón vette célba Szevasztopolt és a közeli Balaklava városát pénteken kora hajnalban, részleges áramkimaradásokat okozva – állította Mihail Razvozsajev, Szevasztopol oroszok által kinevezett vezetője a Telegramon.
Razvozsajev szerint egy lezuhanó drón törmelékei a szevasztopoli elektromos alállomást találták el. Az alállomás berendezéseit le kellett állítani, ez váltotta ki az áramkimaradásokat.
– állította Razvozsajev.
Áldozatokról nem érkezett jelentés. Razvozsajev elmondta, hogy a katasztrófavédelmi szolgálatok figyelemmel kísérik a helyzetet, és a technikusok dolgoznak az áramellátás helyreállításán.
Két nap alatt ez már a harmadik támadás a megszállt Szevasztopol ellen. A megszálló tisztségviselők és a helyi Telegram-csatornák szerdán éjjel és még aznap este támadásokról számoltak be az orosz Belbek katonai repülőtér ellen Szevasztopolon kívül.
Az Atesh partizáncsoport szerint a támadások megrongálták a repülőtér fő rakéta- és tüzérségi raktárát.
Hónapokig tartó áramkimaradásokkal számol az ukrán kormány
Az erőműveket és alállomásokat ért orosz rakétacsapások következtében mostantól hónapokig tartó áramkimaradásokkal számol az ukrán kormány, augusztustól, szeptembertől várható némi javulás – közölte csütörtökön Jurij Bojko, az ukrán miniszterelnök tanácsadója az Ukrenerho országos áramszolgáltató vállalat felügyelőbizottságánál Kijevben.
Mint mondta, takarékosságból már szerdán és csütörtökön is ellenőrzött, fokozatos regionális leállások voltak az áramszolgáltatásban. A fővárosban, Kijevben is egész utcák maradtak áram nélkül.
Bojko hangsúlyozta, hogy az ukrán energetikai hálózat elleni orosz támadásokban jelentős károk keletkeztek.
„Ahhoz, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a hálózatot, és elejét vegyük baleseteknek, a kezelőszemélyzet rendkívüli intézkedésekre és az áramszolgáltatás leállítására kényszerült” – tette hozzá.
A tanácsadó szerint a mostani hűvösebb időjárás miatt a fogyasztás még magas, késő nyáron azonban apadni fog, sőt akkor már több napenergia is elérhetővé válik majd.
Oroszország az utóbbi több mint két hónapban fokozottan támadott ukrán erőműveket, alállomásokat és távvezetékeket. Hivatalos adatok szerint az áramtermelés 44 százalékkal esett vissza.
A szénerőművek áramtermelése szinte teljesen leállt.
Károkat szenvedtek a vízerőművek is a Dnyeper (Dnyipro) folyó mentén. Az atomerőművek nagyrészt még termelnek áramot, de az áramimport is kevés ahhoz, hogy fedezni tudják a szükségleteket.
Az országosan elosztott, tervszerű leállások mellett a harcok miatt is kimaradások vannak a szolgáltatásban. A keleti Harkivban például csütörtökön 33 300 háztartás, az északkeleti Szumi régióban pedig 8500 maradt áram nélkül az ukrán energiaügyi minisztérium közlése szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!