Káosz és erőszak Egyiptomban

A megbuktatott elnök támogatói összecsaptak a hadsereg szimpatizánsaival. A hadsereg csak az összecsapások kezdete után másfél órával avatkozott közbe. A zavargások szombatra virradóra is folytatódtak. A Murszit támogató Muzulmán Testvériség tagjai ellen letartóztatási parancsot adtak ki. A Muzulmán Testvériség megtagadta az új vezetéssel való együttműködést, szerintük a hadsereg tönkretette a demokráciát azzal, hogy a törvényesen megválasztott elnököt puccsal távolította el a hatalomból.

Mohamed Murszi szimpatizánsai az iszlám elleni összeesküvést sejtenek: úgy gondolják, a megbuktatott Hoszni Mubarakot támogató liberális és szekuláris csoportok állnak a katonai beavatkozások mögött, akik a hadsereghez fordultak, amiért elvesztették az iszlamistákkal szemben a választásokat.

A volt elnököt támogató, iszlamista Muzulmán Testvériség politikai szárnyának tekintett Szabadság és Igazság Pártja szombaton egyiptomiak millióinak országos mobilizálásáról beszélt, és a „brutális államcsíny\" elleni békés tiltakozásra szólította fel. Egyidejűleg követelte Murszinak a hatalomba történő visszahelyezését.

A Mena hírügynökség jelentése szerint Alexandriában a fegyveres összecsapásokban legkevesebb 12-en életüket vesztették, és mintegy 200-an megsebesültek. Egészségügyi források szerint a megbuktatott elnök hívei fegyverekkel támadtak a Murszi ellen tüntetőkre. Az idézett források azt közölték, hogy az összecsapásokba a volt államfő ellen tüntetők oldalán a rendőrök is beavatkoztak. Ugyancsak a Mena hírügynökség jelentette, hogy a katonai hatóságok péntek késő este Kairóban őrizetbe vették az iszlamista Muzulmán Testvériség helyettes vezetőjét, Hairat el-Satert. Satert a mozgalom fő politikai stratégájának tartják, és a hírek szerint őt teszik felelőssé az erőszakos akciók szervezéséért.

Feloszlatták a parlamentet

Az ideiglenes egyiptomi államfő még pénteken rendeletben feloszlatta a parlamentet, valamint új vezetőt nevezett ki a hírszerzés élére. A parlamentnek csupán a felsőháza, a súra tanács volt működőképes. A katonai irányítás alatt lévő hatóságok ugyanis tavaly, röviddel Mohamed Murszi elnökké választása előtt feloszlatták az alsóházat, így az iszlamista többségű felsőház látta el a törvényhozói feladatokat is.

Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki csütörtökön tette le az államfői esküt, Mohamed Ahmed Farídot nevezte ki a hírszerzési szolgálat vezetőjének. Faríd a Murszi által kinevezett Mohamed Raafat Sehatát váltja a hírszerzés élén, aki Manszúr nemzetbiztonsági tanácsadója lesz. A Murszit eltávolító egyiptomi hadsereg szerdán felfüggesztette az alkotmányt, s bejelentette, hogy – közelebbről meg nem határozott időpontban – parlamenti és elnökválasztást tartanak. Várhatóan új kormány is alakul.

Cáfolták el-Baradei kormányfői kinevezését

Eközben az egyiptomi elnöki hivatal vasárnapra virradó éjjel cáfolta, hogy a Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei kapott volna ideiglenes kormányfői megbízatást. El-Baradei állítólagos kinevezését a Tamarud (Lázadó) ellenzéki koalíció jelentette be szombaton Kairóban. Nem sokkal később ugyanakkor már arról érkezett hír, hogy az ultrakonzervatív an-Núr párt ellenezte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatójának kinevezését, és azzal fenyegetőzött, hogy felhagy a hadsereg által kezdeményezett, Mohamed Murszi elnököt megbuktató politikai folyamat támogatásával. A párt korábban azt hangoztatta, hogy támogatja a hadsereg „útitervét\" az új elnök-, illetve parlamenti választások kiírására.