Andrássy György egyetemi tanár, Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója és Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a kötet szerzői, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója
Fotó: MTI/Soós Lajos
A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.
2025. május 13., 10:592025. május 13., 10:59
A Miért nem „kisebbségbarát” az Európai Unió? címmel tartott rendezvényen Kalmár Ferenc, aki a kötet egyik szerzője, a kiadványban rögzített, a nemzeti kisebbségek uniós védelmének öt alapelvéről szólva azt mondta: azoknak kellene alapot adnia az Európai Uniónak ahhoz, hogy kötelező érvényű kisebbségvédelmi keretet képezzen. Egy elvet, keretet szerettek volna megadni – tette hozzá.
– mondta Kalmár Ferenc: rámutatva, az EU „érdekes intézmény” olyan szempontból, hogy a kisebbségi kérdéseket tagállami szintre delegálja, tehát a tagállamok feladata intézni a kérdést.
A második alapelv az, hogy „amikor kisebbségvédelemről beszélünk, akkor az identitásnak a védelméről beszélünk”, a harmadik pedig az: legyenek egyéni és kollektív jogok is. A negyedik elvként azt jelölték meg szerzőtársaival a kötetben, hogy a nemzeti identitásnak nem felétlenül kellene követnie az állampolgárságot – sorolta a Kalmár Ferenc, aki ez utóbbira példaként hozta fel Kárpátalját, ahol adott esetben valaki az élete során akár hétszer is állampolgárságot válthatott.
Egész Európa tele van nemzeti kisebbségekkel – mutatott rá.
Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
Kiemelte: a nemzeti kisebbségvédelmet kellene erősíteni, és amikor erről beszélnek, akkor valójában a nemzeti identitást védik, amely alá tartozik a kultúra, a nyelv védelme, valamint az oktatási kérdések.
Kalmár Ferenc szólt arról is, hogy az európai kisebbségvédelemmel foglalkozó két dokumentum kötelező érvényű, de nem kikényszeríthető. Ezek a dokumentumok az 1990-es években születtek, akkor jöttek rá Európában, hogy a kisebbségi kérdéssel valamit kezdeni kellene, de most azt látni, hogy szétszedik ezt a rendszert.
– mondta. Kalmár Ferenc közölte: nagyon jó volna, ha az általuk összeállított anyagot elfogadnák az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki szintén a kötet szerzője, elmondta: a kötetben rögzített ötödik alapelv az, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.
Kiemelte: a kisebbségvédelmi kérdés Európában 50 millió embert érint.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Szili Katalin szólt arról is, hogy az európai politikusokban „még az a belátás sincs meg”, hogy „egyébként gyakorlatilag etnikai problémák okozzák ezt az egész ukrán–orosz konfliktust. Tehát az alapvető kiindulópontja valahol a gyökereiben ott van”.
A kötet harmadik szerzője, Andrássy György egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy az egész nemzetközi jogra vonatkozik az, hogy nem kikényszeríthető, hiszen nincs felette egy nemzetközi erő.
Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója elmondta: a négynyelvű kiadvány 2024-ben jelent meg, és azt célozta meg, hogy a kérdésben elmozduljanak a holtpontról.
A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kiadványt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. adta ki Kövér László házelnök előszavával. A pódiumbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Összetartozás Intézete szervezte.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!