
Andrássy György egyetemi tanár, Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója és Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a kötet szerzői, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója
Fotó: MTI/Soós Lajos
A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.
2025. május 13., 10:592025. május 13., 10:59
A Miért nem „kisebbségbarát” az Európai Unió? címmel tartott rendezvényen Kalmár Ferenc, aki a kötet egyik szerzője, a kiadványban rögzített, a nemzeti kisebbségek uniós védelmének öt alapelvéről szólva azt mondta: azoknak kellene alapot adnia az Európai Uniónak ahhoz, hogy kötelező érvényű kisebbségvédelmi keretet képezzen. Egy elvet, keretet szerettek volna megadni – tette hozzá.
– mondta Kalmár Ferenc: rámutatva, az EU „érdekes intézmény” olyan szempontból, hogy a kisebbségi kérdéseket tagállami szintre delegálja, tehát a tagállamok feladata intézni a kérdést.
A második alapelv az, hogy „amikor kisebbségvédelemről beszélünk, akkor az identitásnak a védelméről beszélünk”, a harmadik pedig az: legyenek egyéni és kollektív jogok is. A negyedik elvként azt jelölték meg szerzőtársaival a kötetben, hogy a nemzeti identitásnak nem felétlenül kellene követnie az állampolgárságot – sorolta a Kalmár Ferenc, aki ez utóbbira példaként hozta fel Kárpátalját, ahol adott esetben valaki az élete során akár hétszer is állampolgárságot válthatott.
Egész Európa tele van nemzeti kisebbségekkel – mutatott rá.

Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
Kiemelte: a nemzeti kisebbségvédelmet kellene erősíteni, és amikor erről beszélnek, akkor valójában a nemzeti identitást védik, amely alá tartozik a kultúra, a nyelv védelme, valamint az oktatási kérdések.
Kalmár Ferenc szólt arról is, hogy az európai kisebbségvédelemmel foglalkozó két dokumentum kötelező érvényű, de nem kikényszeríthető. Ezek a dokumentumok az 1990-es években születtek, akkor jöttek rá Európában, hogy a kisebbségi kérdéssel valamit kezdeni kellene, de most azt látni, hogy szétszedik ezt a rendszert.
– mondta. Kalmár Ferenc közölte: nagyon jó volna, ha az általuk összeállított anyagot elfogadnák az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki szintén a kötet szerzője, elmondta: a kötetben rögzített ötödik alapelv az, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.
Kiemelte: a kisebbségvédelmi kérdés Európában 50 millió embert érint.

Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Szili Katalin szólt arról is, hogy az európai politikusokban „még az a belátás sincs meg”, hogy „egyébként gyakorlatilag etnikai problémák okozzák ezt az egész ukrán–orosz konfliktust. Tehát az alapvető kiindulópontja valahol a gyökereiben ott van”.
A kötet harmadik szerzője, Andrássy György egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy az egész nemzetközi jogra vonatkozik az, hogy nem kikényszeríthető, hiszen nincs felette egy nemzetközi erő.
Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója elmondta: a négynyelvű kiadvány 2024-ben jelent meg, és azt célozta meg, hogy a kérdésben elmozduljanak a holtpontról.
A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kiadványt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. adta ki Kövér László házelnök előszavával. A pódiumbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Összetartozás Intézete szervezte.

Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
szóljon hozzá!