Kaja Kallas: az Egyesült Államok továbbra is Európa partnere és szövetségese marad, de az új realitásokhoz alkalmazkodni kell
Fotó: Kaja Kallas/Facebook
Nem lehet, hogy egyetlen ország vétója akadályozza meg az Európai Unió többi tagállamának politikáját – jelentette ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az Európai Védelmi Ügynökség brüsszeli éves konferenciáján szerdán, kifogásolva, hogy egyes országok alkualapként használják vétójukat az egyhangú szavazást igénylő ügyekben.
2026. január 28., 15:002026. január 28., 15:00
2026. január 29., 07:292026. január 29., 07:29
Kaja Kallas arról beszélt, hogy az egyhangú döntéshozatal miatt az Európai Unió nem tud elég gyorsan reagálni, pedig a jelenlegi geopolitikai válságok olyan sürgős helyzeteket teremtettek, amelyekben nem engedheti meg magának a lassúságot. A főképviselő ezért az uniós szerződések által biztosított lehetőségek – konstruktív tartózkodás, a minősített többségi döntéshozatal fokozatos kiterjesztése a kül- és biztonságpolitikában, a kölcsönös védelmi záradék alkalmazása – megvizsgálását ajánlotta a politikai és katonai döntéshozatal gyorsítására.
– mondta.
„A történelemben egyetlen nagyhatalom sem szervezte ki saját túlélését úgy, hogy közben fenn is maradt volna”, ezért a prioritás a védelem megerősítése – tette hozzá a politikus.
Kaja Kallas felhívta a figyelmet, hogy az európai védelmi képességek széttagoltak, a tagállamok túlzottan a nemzeti érdekekre összpontosítanak, ami lassítja és gyengíti a közös fellépést, ezért „a kultúrát meg kell változtatni, nemzetek helyett európaiként kell cselekednünk” – fogalmazott.
A főképviselő elmondta:
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben drámaian mélyült az európai biztonsági válság; Oroszország ukrajnai háborújának negyedik évfordulójához közeledve Európát kibertámadások, szabotázsakciók, külföldi beavatkozások, katonai megfélemlítés és politikai nyomásgyakorlás érte.
– mondta Kallas.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
Európának 2026–2027-ben 60 milliárd euró katonai támogatást kell biztosítania Ukrajnának, amihez elengedhetetlen az európai védelmi ipar teljesítménye – közölte. A főképviselő felidézte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök davosi figyelmeztetését, miszerint Oroszország csak azért képes folytatni a fegyverkezését, mert kritikus alkatrészekhez jut és az olajexportból bevételei vannak.
„Ha meg akarjuk állítani a háborút, el kell vágnunk Oroszországot mindkettőtől!” – jelentette ki.
„Mivel az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Európán túlra irányul, a NATO-nak európaibbá kell válnia, és ehhez Európának kell cselekednie” – jelentette ki a főképviselő.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!