
Kaja Kallas: az Egyesült Államok továbbra is Európa partnere és szövetségese marad, de az új realitásokhoz alkalmazkodni kell
Fotó: Kaja Kallas/Facebook
Nem lehet, hogy egyetlen ország vétója akadályozza meg az Európai Unió többi tagállamának politikáját – jelentette ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az Európai Védelmi Ügynökség brüsszeli éves konferenciáján szerdán, kifogásolva, hogy egyes országok alkualapként használják vétójukat az egyhangú szavazást igénylő ügyekben.
2026. január 28., 15:002026. január 28., 15:00
2026. január 29., 07:292026. január 29., 07:29
Kaja Kallas arról beszélt, hogy az egyhangú döntéshozatal miatt az Európai Unió nem tud elég gyorsan reagálni, pedig a jelenlegi geopolitikai válságok olyan sürgős helyzeteket teremtettek, amelyekben nem engedheti meg magának a lassúságot. A főképviselő ezért az uniós szerződések által biztosított lehetőségek – konstruktív tartózkodás, a minősített többségi döntéshozatal fokozatos kiterjesztése a kül- és biztonságpolitikában, a kölcsönös védelmi záradék alkalmazása – megvizsgálását ajánlotta a politikai és katonai döntéshozatal gyorsítására.
– mondta.
„A történelemben egyetlen nagyhatalom sem szervezte ki saját túlélését úgy, hogy közben fenn is maradt volna”, ezért a prioritás a védelem megerősítése – tette hozzá a politikus.
Kaja Kallas felhívta a figyelmet, hogy az európai védelmi képességek széttagoltak, a tagállamok túlzottan a nemzeti érdekekre összpontosítanak, ami lassítja és gyengíti a közös fellépést, ezért „a kultúrát meg kell változtatni, nemzetek helyett európaiként kell cselekednünk” – fogalmazott.
A főképviselő elmondta:
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben drámaian mélyült az európai biztonsági válság; Oroszország ukrajnai háborújának negyedik évfordulójához közeledve Európát kibertámadások, szabotázsakciók, külföldi beavatkozások, katonai megfélemlítés és politikai nyomásgyakorlás érte.
– mondta Kallas.

Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
Európának 2026–2027-ben 60 milliárd euró katonai támogatást kell biztosítania Ukrajnának, amihez elengedhetetlen az európai védelmi ipar teljesítménye – közölte. A főképviselő felidézte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök davosi figyelmeztetését, miszerint Oroszország csak azért képes folytatni a fegyverkezését, mert kritikus alkatrészekhez jut és az olajexportból bevételei vannak.
„Ha meg akarjuk állítani a háborút, el kell vágnunk Oroszországot mindkettőtől!” – jelentette ki.
„Mivel az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Európán túlra irányul, a NATO-nak európaibbá kell válnia, és ehhez Európának kell cselekednie” – jelentette ki a főképviselő.

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!