
Fotó: Agerpres
2011. március 09., 09:152011. március 09., 09:15
Az al-Dzsazíra úgy tudja, Kadhafi javasolta a felkelőknek a parlament ülésének összehívását, amelyen kidolgoznák, hogy bizonyos garanciák fejében miként mondana le a hatalomról.
A csatorna szerint az arab országot több mint négy évtizede vezető Kadhafi a felkelők kezén lévő keleti országrészt irányító ideiglenes tanácsnak – vagyis minden bizonnyal a Bengáziban megalakult Líbiai Nemzeti Tanácsnak – tette az ajánlatot. A katari hírtévé tanácsbeli forrásaitól úgy értesült, Kadhafi lemondásáért cserébe személyes, illetve családja biztonságára vonatkozó garanciákat kért, és ígéretet arra, hogy nem állítják bíróság elé. Az al-Dzsazíra tudósítóját Bengáziban úgy tájékoztatták, hogy a tanács elutasította az ajánlatot, mert az Kadhafi „méltóságteljes visszavonulásával” érne fel, amely sértené a Kadhafi-rendszer áldozatainak emlékét.
A londoni kiadású as-Sark al-Avszat című napilap és az egyesült arab emírségekbeli al-Bajan című újság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva szintén arról számolt be, hogy Kadhafi keresi a módját a távozásáról szóló megegyezésnek. Az egyik javasolt megoldás szerint Kadhafi átadná a hatalmat a parlament elnökének, és „bizonyos garantált pénzösszeg” fejében elhagyná az országot. A forrás szerint a pénzkérdés a tanács szemében komoly akadálya az esetleges egyezségnek. A tanács egyik szóvivője közölte, hogy nem tud ilyen ajánlatról.
A nemzeti tanács bejelentette: ha Kadhafi lemond, és elhagyja az országot, az ellenzéki felkelők nem indítanak ellene bírósági eljárást. „Mi egyértelműen azt szeretnénk, ha véget érne a vérfürdő, de ehhez előbb (Kadhafinak) le kell mondania, és el kell hagynia az országot. Ha így tesz, nem indítunk ellene büntetőeljárást” – mondta a szervezet képviseletében Musztafa Abdel-Dzsalíl volt igazságügy-miniszter.
A Líbiát is tagországai között jegyző Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) főtitkára közben bejelentette: ő is amellett van, hogy az ENSZ rendeljen el légtérzárlatot az arab ország felett. Ekmeleddin Ihsanoglu tegnap közölte, hogy az OIC az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az ügyben. Megismételte mindazonáltal, hogy ellenzi nemzetközi erő közvetlen líbiai katonai beavatkozását. Felszólította a tripoli vezetést, hogy azonnal tegye lehetővé a humanitárius segélyek eljutását az ellenőrzése alatt álló területekre. Közben a líbiai felkelőket – megmozdulásuk negyedik hetében – újabb légitámadások érték. Közlésük szerint a tengerparton a frontvonal Tripolitól 550 kilométerrel keletre húzódik.
A hadsereg harckocsijai a minap viszszafoglalt város, Ben-Dzsavád mellett várakoznak, ők pedig visszavonultak a 60 kilométerrel keletre lévő Rász-el-Unúf városig a tengerparton – mondták. Hadállásaikat ebben a városban a hadsereg harci gépei tegnap négyszer támadták. Kadhafi erőinek e támadásokkal az a céljuk, hogy elriasszák a felkelőket az előretöréstől Tripoli felé. Egy másik fronton egy szemtanú szerint Kadhafi erői visszafoglalták a felkelőktől az-Závija városát, amely a legközelebb, mintegy 50 kilométerre van Tripolitól. A hadsereg harckocsijai és harcjárműi a város utcáin dübörögnek, és vaktában lőnek házakra. A felkelők kezére került viszont Zenten városa, amely 120 kilométerrel délnyugatra található a fővárostól, noha Kadhafi erői a helység környékén várakoznak. Moammer Kadhafi egyik fia, Szaadi egy interjúban közölte, hogy apja még nem vetette be hadserege teljes erejét a lázadók ellen, mert az esetleges külföldi támadások visszaverésére, a „kényes helyek” megvédésére tartalékolja azt.
A felkelés sorsa amúgy is bizonytalan: fennáll a veszélye annak, hogy egy héten belül elfogy az üzemanyag a felkelők ellenőrzése alatt álló Kelet-Líbiában, mivel leállt a termelés a térségbeli olajfinomítókban – közölte tegnap egy dubaji lap. A Gulf News a lázadókkal kapcsolatban álló, meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írja, hogy az üzemanyag-ellátás akadozása Bengáziban és szerte Líbia keleti részén aggodalommal tölti el a rendszerellenes mozgalmat. A kelet-líbiai olajkutaknál még folyik a termelés, de a térségbeli olajfinomítók leálltak. A lap úgy tudja, a lázadók azt fontolgatják, hogy külföldről – egyebek mellett olaszországi olajfinomítókból – szerzik be az üzemanyagot. A felkelők hatalmas területeket tartanak ellenőrzésük alatt, s állandó üzemanyag-utánpótlásra van szükségük ahhoz, hogy folytatni tudják a harcot a Moammer Kadhafihoz hű katonák ellen.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.