Az izraeli és a török média, illetve az al-Dzsazíra arab hírtelevízió is beszámolt a hat hajóból álló karaván elleni izraeli ostromról. Eleinte két, majd tíz halottról szóltak a tudósítások, míg egy izraeli televízió szerint 14-16 fő között mozog a halottak száma.
A 10-es izraeli csatorna szerint a halottak száma tíznél is magasabb lehet, mivel a hajók fedélzetére felkapaszkodott izraeli kommandósok akciója folytatódik, és a fedélzeten lévők szembeszegülnek a katonákkal. A hajók utasai állítólag késekkel és fejszékkel rontottak neki a hajókat megszálló kommandósoknak. Más hírek szerint az akciónak vége már, az izraeli kommandósok ellenőrzésük alá vonták a flottillát, és a hajó egy részét Asdod kikötőjébe kísérik. Hét sebesültek haifai kórházba visznek.
Az izraeli hatóságok ideiglenesen cenzúrát vezettek be az akcióról szóló sajtóbeszámolókra. Benjámin Ben-Eliézer izraeli kereskedelmi és ipari miniszter az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki a halottak miatt. „A látvány bizonyosan nem kellemes. Csak sajnálkozásomat tudom kifejezni a veszteségek miatt” – mondta.
A hajókaraván elleni ostromról az al-Dzsazíra a flottilla zászlóshajója, egy török hajó fedélzetéről számolt be telefonos jelentésében arról, hogy az izraeli haditengerészet tüzet nyitott a hajóra, majd kommandósok foglalták el azt, megsebesítve a kapitányt. A kommandósok helikopterről ostromolták meg a hajót, és a fedélzetén tüzet nyitottak. A török NTV tévécsatorna ugyancsak beszámolt arról, hogy az izraeli haditengerészet megcsáklyázta a segélyeket szállító hajókat, azt követően, hogy tüzet nyitott, amelyben többen megsebesültek.
Az izraeli támadás a hajnali órákban történt, amikor a flottilla még meglehetősen messze volt az izraeli partoktól.
Videófelvételek a támadásról (csak erős idegzetűeknek!):
A támadás hírére tüntetők megpróbálták megostromolni hétfő reggel Izrael isztambuli konzulátusát. A CNN Turk és az NTV televízió jelentése szerint a tüntetők összetűztek a diplomáciai külképviseletet védő török rendőrökkel, és kövekkel dobálják a konzulátust.
A tengeri incidens miatt a török külügyminisztérium azonnal bekérette Izrael nagykövetét.
Izrael előre figyelmeztetett, hogy mindenáron, akár erő alkalmazásával is, de megakadályozza a hajók kikötését a gázai partoknál. Izrael közölte, hogy ha a flottilla nem szakítja meg útját és nem fordul vissza, lefoglalja a hajókat, az aktivistákat Asdod kikötőjébe szállítja, majd kihallgatásuk után kitoloncolja őket. Törökország arra kérte Izraelt, hogy engedje át a palesztinbarát és török emberi jogok által szervezett, humanitárius segélyt szállító karavánt.
Izrael álláspontja szerint a Hamász palesztin radikális mozgalom által irányított Gázai övezetben nincs „humanitárius válsághelyzet”, ezért nem indokolt a nemzetközi segélyakció. Arra viszont hajlandóak az izraeli hatóságok, hogy Asdod kikötőjében engedélyezzék a hajók rakományának kirakodását, átnézését, majd ENSZ-járműveken történő továbbítását a Gázai övezetbe.
Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere vasárnap önmérsékletre és konstruktív megoldás keresésére szólította fel a feleket. Egyúttal elfogadhatatlannak és politikai szempontból kontraproduktívnak minősítette a Gázai övezet Izrael általi blokádját, amely három éve áll fenn.
Hétfő délután Brüsszelben a 27 EU-tagország nagykövetei rendkívüli tanácskozáson vitatják meg a hétfő hajnalban történteket - jelentette be az Európai Bizottság.
Több ezer ember tiltakozik Isztambul leghíresebb terén a támadás ellen. A tömeg „Halál Izraelre!” és „Török katonák, menjetek Gázába!” felkiáltásokkal tüntet a világot megrázó esemény ellen. Korábban 200 ember tiltakozott az isztambuli izraeli nagykövetség előtt műanyagpalackokat dobálva. Törökország figyelmeztette Izraelt, hogy a tengeri rajtaütésnek helyrehozhatatlan következményei lesznek a két ország kapcsolatára nézve.
Vecdi Könül török védelmi miniszter hétfőn úgy döntött, korábban tér haza egy Macedóniában zajló regionális NATO-konferenciáról, miután kiderült, hogy az izraeli támadás legtöbb áldozata török állampolgárságú.
Az egyiptomi külügyminisztérium közleményben ítélte el az izraeli műveletet. Kairó már korábban is felhívta a figyelmet a Gázai övezet jogellenes izraeli blokádjának veszélyeire, és most újból felszólította a zsidó államot, hogy vessen véget a terület lezárásának.
Jordánia is elítélte a civilek elleni „visszataszító bűncselekményt”, az ország fővárosában, Ammanban mintegy 2 ezer ember tiltakozik.
Az ENSZ álláspontja szerint az izraeli blokád a gázai lakosság (másfél millió palesztin) kollektív büntetésével ér fel, és ezért a nemzetközi jog értelmében megengedhetetlen. A blokád jelentős mértékben akadályozza a másfél évvel ezelőtti izraeli katonai offenzíva során elpusztult gázai infrastruktúra újjáépítését – hangsúlyozza a világszervezet.
Hétfő délutánra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvitassák a Gázai-övezetbe tartó nemzetközi segélyflottilla elleni izraeli fellépést – közölték diplomaták.
Az tanácskozás pontos időpontját még nem tűzték ki. További részletek sem ismeretesek.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár vizsgálatot sürgetett. „Létfontosságú, hogy teljes vizsgálatot folytassanak le annak megállapítására, pontosan hogyan történt a vérontás. Úgy vélem, Izraelnek sürgősen teljes magyarázatot kell adnia” – szögezte le a világszervezet főtitkára az ugandai fővárosban, Kampalában tartott sajtóértekezletén.
A washingtoni Fehér Ház a Gázai övezetbe tartó önkéntes segélyflottilla és az izraeli haditengerészet közötti összecsapás körülményeinek megismerésén munkálkodik – közölte hétfőn William Burton fehér házi szóvivő. A Fehér Ház sajnálkozását fejezte ki az emberéletben történt veszteségek és sebesülések miatt.
Nicolas Sarkozy francia elnök elítélte az aránytalan erőalkalmazást, és vizsgálatot követelt a flottilla elleni támadás ügyében – tudatta közleményben az Elysée-palota.
William Hague brit külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki az elveszett emberéletek miatt, és felszólította Izraelt, hogy nemzetközi kötelességeit tiszteletben tartva járjon el.
Mélységes megdöbbenésének adott hangot Németország a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító flottilla elleni izraeli támadás miatt. Guido Westerwelle külügyminiszter hétfőn telefonon hívta fel izraeli kollégáját, Avigdor Liebermant, akitől azonnali, átfogó és pártatlan vizsgálatot követelt. A külügyminiszter szerint ez egyaránt vonatkozik a támadás körülményeire, továbbá azokra az állításokra is, hogy a flottilla fegyvert is szállított volna. Westerwelle közölte, hogy a fedélzeten tartózkodók között hat német állampolgár – közöttük két parlamenti képviselő – is volt. Sorsuk egyelőre ismeretlen.
Az orosz külügyminisztérium közleményében a nemzetközi jog „agresszív megsértésének” nevezte a civilek elleni, minden jogi alapot nélkülöző izraeli támadást, és az eset tisztázására szólított fel.
A közel-keleti kvartettet képviselő Tony Blair is megrökönyödését fejezte ki a „tragikus emberi veszteségeket” követelő művelettel kapcsolatban. Blair szerint egy jobb megoldásra van szükség, amely segítségével egyszerre tudják segíteni a Gázai övezet lakóit, közben azonban elkerülik a helyzet nehézségéből fakadó veszélyeket és tragédiákat.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatja a hadsereg fellépését a blokád alatt lévő Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla ellen. A kormányfő irodája hétfőn arról tájékoztatott, hogy a kanadai látogatáson tartózkodó Netanjahu egy telefonbeszélgetés során több magas rangú izraeli diplomáciai és biztonsági tisztségviselőt is biztosított róla: a katonai művelet az ő teljes támogatását élvezi.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyébként bejelentette, hogy Netanjahu lemondta keddre tervezett washingtoni látogatását, mert a gázai segélyflottillát ért izraeli támadás ügyével akar foglalkozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok