Izrael még lebegteti az Iráni csapásra adandó választ, a világ vezetői nyugalomra intenek

Az orosz és az iráni elnök szerint a közel-keleti válság oka a palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága
A palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága a kiváltó oka a közel-keleti térségben jelenleg zajló eseményeknek – közölte a Kreml sajtószolgálata a Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök keddi telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatójában.
Az orosz elnöki hivatal szerint a felek a Teherán által kezdeményezett kapcsolatfelvétel során megvitatták a közel-keleti helyzetet a damaszkuszi iráni konzulátusra mért izraeli csapás és Teherán válaszintézkedései nyomán. A két elnök megerősítette elvi elkötelezettségét a Gázai övezetben bevezetendő azonnali tűzszünet, a súlyos humanitárius helyzet enyhítése és a válság politikai és diplomáciai rendezése mellett.
Putyin kifejezte reményét, hogy mindkét fél önmérsékletet fog tanúsítani, és megakadályozza a konfrontáció újabb fordulóját, amely katasztrofális következményekkel járhat az egész Közel-Keletre nézve.
A két vezető emellett szót ejtett a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, egyebek között infrastrukturális projektek megvalósításáról.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban fogadta Szergej Nariskint, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjét. Az egyiptomi államfői hivatal által kiadott, az orosz hírügynökségek által ismertetett közlemény szerint a felek megvitatták a térségbeli fejleményeket, elsősorban a közel-keleti stabilitás elérésének módozatait a Gázai övezetben kialakult válság és a regionális feszültségek fényében. Szíszi és Nariskin több, Afrikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a nemzetközi színtéren, egyebek között Ukrajnában és Afganisztánban zajló fejleménnyel kapcsolatos kérdést is érintett a találkozó során.

Az EU elkezdi a munkát az Irán elleni szankciók kiterjesztésén
Néhány uniós tagállam kérte az Irán ellen már érvényben lévő szankciók kiterjesztését, válaszul Teherán Izrael elleni támadására, így az EU diplomáciai szolgálata megkezdi a javaslat kidolgozását – közölte kedden Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a javaslat kiterjesztené a szankciórendszert az Irán által Oroszországnak és a Közel-Keleten működő szövetséges csoportoknak szállított fegyverekkel – köztük drónokkal – szemben.
Az uniós diplomaták a következő napokban dolgoznak a javaslaton, hogy azt a külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tartandó ülésükön megvitathassák.
„Össze kell hangolnunk az európai válaszlépéseket az Izrael ellen drónokkal és rakétákkal végrehajtott masszív iráni támadásra, amely a szó szoros értelmében példa nélküli. Ez minden bizonnyal a térségben már amúgy is nagyon feszült helyzet jelentős fokozódását jelenti. A régió egy szakadék szélén áll” – hívta fel a figyelmet a főképviselő.
Hozzátette, hogy az uniós tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Izrael biztonsága mellett, és továbbra is egységesek abban a célkitűzésben, hogy ne fokozódjanak a térségben a feszültségek.
Borrell hangsúlyozta, hogy a gázai helyzetről sem szabad megfeledkezni, „mert különben nem jön létre stabilitás és fenntartható béke a térségben.”
„Munkánknak az azonnali és fenntartható tűzszünetre, az izraeli túszok kiszabadulására és a katasztrofális gázai humanitárius helyzetre kell összpontosítania” – húzta alá.
Mint mondta, a Gázába jutó humanitárius támogatás mennyisége nőtt, de még mindig nagyon kevés; az askelóni kikötő, amelynek megnyitására az izraeli kormány ígéretet tett, még mindig zárva van, a helyzet továbbra is drámai.
Az EU-hoz hasonló terveket fontolgat Washington is. „Az Egyesült Államok új szankciókat tervez bevezetni Irán ellen, miután az nagyszabású támadást indított Izrael ellen, megtorlásul egy szíriai iráni diplomáciai komplexum elleni feltételezett izraeli csapásért” – közölte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Korábban kedden Janet Yellen pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Biden-kormányzat szankciókkal fogja „továbbra is megzavarni az iráni rezsim rosszindulatú és destabilizáló tevékenységét”.
„A hétvégi támadástól kezdve a Vörös-tengeren elkövetett húszi támadásokig Irán tevékenységei fenyegetik a régió stabilitását, és gazdasági kihatásokat okozhatnak” – mondta egy sajtótájékoztatón.