Odacsaptak. Izrael hadereje kikötőket és erőművet is támadott Jemenben
Fotó: indiai hadsereg
Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.
2025. július 07., 09:082025. július 07., 09:08
A csapásokra azt követően került sor, hogy a húszik a tűzszünet után legalább három ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint.
A CNN szerint
Az IDF csapást mért a Galaxy Leader nevű teherhajóra is, amelyet a húszik 2023 novemberében foglaltak el.
„A húszi erők radarrendszert telepítettek a hajóra, és azt arra használták, hogy a nemzetközi tengeri színtéren követni tudják a hajókat, hogy megkönnyítsék a további terrorista tevékenységeket” – áll az IDF közleményében a csapásokat követően.
Nem sokkal a csapáshullám előtt az IDF arab nyelvű szóvivője, Aviháj Adraí evakuálási figyelmeztetést adott ki a kikötőkre és az erőműre.
Jiszráel Kac védelmi miniszter azt mondta, hogy
A közösségi médiában közzétett nyilatkozatában Kac úgy fogalmazott: „A húszik továbbra is súlyos árat fognak fizetni tetteikért”, és ígéretet tett arra, hogy további támadások következnek, ha a húszik továbbra is drónokat és ballisztikus rakétákat indítanak Izrael ellen.
A húszi hadsereg hétfőn kora reggel megerősítette a csapásokat, de azt állította, hogy „a jemeni légvédelem hatékonyan szembeszállt az izraeli agresszióval „a helyben gyártott föld-levegő rakéták masszív sortüze révén”.
A csapások áldozatairól nem érkezett azonnali jelentés.
Mohammed Al Farah, a húszik Politikai Hatóságának tagja szerint a jemeni kikötők, erőművek és más „polgári létesítmények célba vétele kísérlet a civilek megkárosítására, és nincs köze semmilyen katonai tevékenységhez” – jelentette a húszik által működtetett Al-Maszirah TV.
A Hamász egyik biztonsági tisztviselője szerint a csoport elvesztette az ellenőrzést Gáza nagy része felett
A Hamász biztonsági erőinekk egyik magas rangú tisztje a BBC-nek elmondta, hogy a palesztin fegyveres csoport elvesztette a Gázai övezet 80 százalékát.
A Hamász biztonsági tisztje névtelensége megőrzése mellett elmondta, hogy a csoport parancsnoki és irányítási rendszere összeomlott az elmúlt hónapok izraeli csapásai miatt, amelyek tönkretették a terrorszervezet politikai, katonai és biztonsági vezetését.
„Legyünk ralisták – a biztonsági struktúrából szinte semmi sem maradt. A vezetők többsége, körülbelül 95 százaléka, már halott... Az aktív vezetők mind meghaltak” – mondta.
A tiszt szerint a Hamász az év eleji, Izraellel kötött tűzszünet óta próbálja újjászervezni politikai, katonai és biztonsági tanácsát. Amikor azonban Izrael márciusban megsértette a tűzszünetet, a csapatok a Hamász megmaradt parancsnoki struktúráit vették célba, így a csoport szétesett.
A támadásra akkor kerül sor, amikor
Amióta Izrael 2023 októberében háborút kezdett a Hamász ellen a Gázai övezetben, az ország ellen több rakétatámadást is indított a libanoni Hezbollah és a jemeni húszik, akik azt állítják, hogy a palesztinokkal való szolidaritásból mérnek csapást Izraelre.
Az Irán által támogatott húszik többször célba vették a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi és katonai hajókat is.
Márciusban az Egyesült Államok kiterjedt csapásokat mért Jemenre, hogy csökkentse a csoport katonai képességeit.
Nem történt áttörés az Izrael és a Hamász közötti fegyverszüneti tárgyalásokon
Az Izrael és a Hamász közötti közvetett tűzszüneti tárgyalások legutóbbi fordulója áttörés nélkül ért véget – közölte a BBC-vel egy, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő.
A tisztségviselő szerint az ülés közel három és fél órán át tartott, és két különböző dohai épületben zajlott.
Üzeneteket cseréltek a két fél között katari és egyiptomi közvetítőkön keresztül, de előrelépés nem történt.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a tárgyalások várhatóan hétfőn folytatódnak, mivel a közvetítők azt tervezik, hogy mindkét delegációval külön-külön találkozókat tartanak, hogy megpróbálják leküzdeni az akadályokat és csökkenteni a két fél közötti szakadékot.
A Reuters hírügynökség két palesztin tisztségviselővel folytatott beszélgetésre hivatkozva azt állította, hogy az izraeli küldöttség nem volt „kellően felhatalmazva” ahhoz, hogy megállapodást kössön a Hamásszal, mivel „nem rendelkezett valódi hatáskörrel”.
A közvetett tárgyalások legutóbbi fordulójára akkor került sor, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Washingtonba utazik, hogy találkozzon Donald Trumppal.
Netanjahu elmondta, hogy szerinte az amerikai elnökkel hétfőn tartandó találkozójának elő kell segítenie a további túszok szabadon bocsátásáról és a gázai tűzszünetről szóló megállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseket.
Elmondta, hogy egyértelmű utasításokat adott tárgyalóinak, hogy Izrael által elfogadott feltételek mellett tűzszüneti megállapodást érjenek el.
A Hamász azt mondta, hogy pozitívan reagált a legutóbbi tűzszüneti javaslatra, de nyilvánvalónak tűnik, hogy még mindig vannak olyan szakadékok a két fél között, amelyeket át kell hidalni, ha bármilyen megállapodásra kerül sor.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a Hamász lényegében továbbra is ugyanazokat a feltételeket támasztja, amelyekhez korábban is ragaszkodott – beleértve a garanciát arra, hogy a tűzszünet végén minden ellenségeskedésnek véget kell vetni, és az izraeli csapatokat ki kell vonni.
Netanjahu kormánya ezt már korábban is elutasította.
Az izraeli álláspont sem változott jelentős mértékben. Netanjahu azt mondta, hogy továbbra is elkötelezett az általa három küldetésnek nevezett célok iránt: „Az összes túsz, az élők és az elesettek szabadon bocsátása és hazatérése; a Hamász képességeinek megsemmisítése – hogy kirúgjuk onnan, és annak biztosítása, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre”.
A katari és egyiptomi közvetítőknek az Izrael és a Hamász közötti közvetett tárgyalások során meg kell próbálniuk áthidalni ezeket a vitás pontokat, amelyek az előző, márciusban véget ért tűzszünet óta más kezdeményezéseket is kisiklattak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!