
Képünk illusztráció
Fotó: EPA/Agerpres
Az Eid al-Fitr, a ramadán végét jelző muszlim ünnep hajnalán Izrael és Irán rakéta- és dróntámadásokat indított egymás ellen, miközben több öböl menti ország légvédelme is működésbe lépett, a térség több pontján robbanásokról, tüzekről és elfogott célpontokról számoltak be.
2026. március 20., 11:202026. március 20., 11:20
Izrael és Irán péntek hajnalban, az Eid al-Fitr idején – amely a böjti hónap, a ramadán lezárását jelzi a muszlim világban – kölcsönös rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre.
Az iráni állami televízió (IRIB) közlése szerint Teherán keleti részén „ellenséges célpontok” ellen aktiválták a légvédelmi rendszereket, miközben az izraeli hadsereg arról tájékoztatott, hogy „több támadást” hajtott végre a főváros ellen – számolt be a Hotnews.ro portál.
Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma szerint az elmúlt órákban legalább egy tucat drónt semmisítettek meg az ország keleti része felett, valamint egyet az északi Al-Dzsauf régióban.
Az Egyesült Arab Emírségek arról számolt be, hogy légvédelmi rendszereik Irán felől érkező rakéta- és drónfenyegetésekre reagáltak.
Bahreinben a belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy raktárépületben tűz keletkezett az iráni támadásból származó repeszek miatt, míg Kuvaitban megszólaltak a légvédelmi szirénák, és a hadsereg rakéták és drónok elfogását jelentette.
– jelentette a KUNA hírügynökség.
A Kuwait Petroleum Corporation közölte: a támadás miatt több egységet le kellett állítani, a tűzoltók jelenleg is dolgoznak a lángok megfékezésén. A fővárostól mintegy 40 kilométerre délre fekvő létesítményt már csütörtökön is találat érte.
A kormányfő szerint Teherán stratégiai infrastruktúrája súlyosan károsodott, így az azonnali nukleáris fenyegetés megszűnt.
Netanyahu egyben visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna Donald Trump amerikai elnököt az Egyesült Államok konfliktusba való bevonására. Mint mondta, a biztonsági döntéseket Izrael önállóan hozta meg, kizárólag saját védelmét és a térség stabilitását szem előtt tartva.
Szintén csütörtökön Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kijelentette: Donald Trump elnök úgy ítélte meg, hogy Irán egyre közelebb kerül a nukleáris képességhez, amit elfogadhatatlannak tartott, és ez vezetett a Teherán elleni háború megindításáról szóló döntéshez.
Az Egyesült Államok csütörtökön kiterjesztett katonai műveletet indított a hetek óta gyakorlatilag lezárt Hormuzi-szoros megnyitására, amelyen a világ kőolajszállításának mintegy egyötöde halad át. Az amerikai erők alacsonyan repülő vadászgépeket, A–10-es csapásmérő repülőket és Apache harci helikoptereket vetnek be az iráni gyorsnaszádok, drónok és fegyverraktárak ellen, miközben további egységeket – köztük egy mintegy 4500 fős tengerészgyalogos köteléket – vezényelnek a térségbe.
A szoros lezárása jelentős gazdasági hatással járt: a Brent olaj ára 100 dollár fölé emelkedett, rövid időre a 119 dollárt is elérte, majd csütörtökön 108,65 dolláron zárt. Bár Washington hosszabb távon akár hadihajók átküldését és kereskedelmi hajók kíséretét is tervezi, szakértők szerint hetekbe telhet, mire a hajózás biztonságosan helyreáll. Irán ugyanis továbbra is jelentős katonai kapacitásokkal rendelkezik: nagy mennyiségű tengeri aknával, teherautókra szerelt cirkálórakétákkal és több száz, alagutakban és part menti létesítményekben elrejtett gyorsnaszáddal, amelyek továbbra is képesek zavarni a forgalmat a szorosban.
A–10-es repülőgépekkel és Apache helikopterekkel támadják a gyorsnaszádokat, drónokat, valamint föld alatti fegyverraktárakat és rakétaállásokat. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint a műveletekben több mint 120 iráni katonai hajó rongálódott meg vagy semmisült meg.
A szakértők szerint azonban a szoros biztonságos megnyitása így is hetekig elhúzódhat az iráni aknák, rakéták és rejtett tengeri eszközök miatt.

Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Már az Egyesült Államokban is hullámokat vetett az ország athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle romániai kormánybuktatással kapcsolatos kijelentése: ellenzéki politikusok az ügy kivizsgálását követelik.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.
Üdvözölte Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter pénteken, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.
Nemzetközi művelet keretében őrizetbe vették a KillSec nevű hackercsoport felételezett vezetőjét a kelet-spanyolországi Alicantéban – közölték a spanyol hatóságok csütörtökön.
A fideszes országgyűlési képviselőt, volt kulturális és innovációs minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják az NKA által kifizetett támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.
Romániának támogatnia kell a vertikális gázfolyosó fejlesztését és az Egyesült Államokkal való partnerség megerősítését, de egyértelműen megkülönbözteti a szállítási infrastruktúra fejlesztését és az amerikai LNG beszerzését – jelentette ki Ilie Bolojan.
Egy, a 25 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban végrehajtott terrortámadásokhoz hasonló katasztrófát sikerült megelőzni – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután hajszál híján megakadályozták egy repülőgép katasztrófáját.
Románia számára fontos az Egyesült Államokkal fennálló jó viszony, mint ahogy a Vertikális folyosó is, de ettől a gázvásárlások esetében továbbra is a versenyképes ár a legfontosabb tényező – jelentette ki Oana Țoiu.
Semmitmondó nyilatkozatban reagált a washingtoni külügyminisztérium a botrányra, amely amiatt tört ki, hogy Kimnerly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete a román kormány megbuktatásáról beszélt.
szóljon hozzá!