
Képünk illusztráció
Fotó: EPA/Agerpres
Az Eid al-Fitr, a ramadán végét jelző muszlim ünnep hajnalán Izrael és Irán rakéta- és dróntámadásokat indított egymás ellen, miközben több öböl menti ország légvédelme is működésbe lépett, a térség több pontján robbanásokról, tüzekről és elfogott célpontokról számoltak be.
2026. március 20., 11:202026. március 20., 11:20
Izrael és Irán péntek hajnalban, az Eid al-Fitr idején – amely a böjti hónap, a ramadán lezárását jelzi a muszlim világban – kölcsönös rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre.
Az iráni állami televízió (IRIB) közlése szerint Teherán keleti részén „ellenséges célpontok” ellen aktiválták a légvédelmi rendszereket, miközben az izraeli hadsereg arról tájékoztatott, hogy „több támadást” hajtott végre a főváros ellen – számolt be a Hotnews.ro portál.
Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma szerint az elmúlt órákban legalább egy tucat drónt semmisítettek meg az ország keleti része felett, valamint egyet az északi Al-Dzsauf régióban.
Az Egyesült Arab Emírségek arról számolt be, hogy légvédelmi rendszereik Irán felől érkező rakéta- és drónfenyegetésekre reagáltak.
Bahreinben a belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy raktárépületben tűz keletkezett az iráni támadásból származó repeszek miatt, míg Kuvaitban megszólaltak a légvédelmi szirénák, és a hadsereg rakéták és drónok elfogását jelentette.
– jelentette a KUNA hírügynökség.
A Kuwait Petroleum Corporation közölte: a támadás miatt több egységet le kellett állítani, a tűzoltók jelenleg is dolgoznak a lángok megfékezésén. A fővárostól mintegy 40 kilométerre délre fekvő létesítményt már csütörtökön is találat érte.
A kormányfő szerint Teherán stratégiai infrastruktúrája súlyosan károsodott, így az azonnali nukleáris fenyegetés megszűnt.
Netanyahu egyben visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna Donald Trump amerikai elnököt az Egyesült Államok konfliktusba való bevonására. Mint mondta, a biztonsági döntéseket Izrael önállóan hozta meg, kizárólag saját védelmét és a térség stabilitását szem előtt tartva.
Szintén csütörtökön Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kijelentette: Donald Trump elnök úgy ítélte meg, hogy Irán egyre közelebb kerül a nukleáris képességhez, amit elfogadhatatlannak tartott, és ez vezetett a Teherán elleni háború megindításáról szóló döntéshez.
Az Egyesült Államok csütörtökön kiterjesztett katonai műveletet indított a hetek óta gyakorlatilag lezárt Hormuzi-szoros megnyitására, amelyen a világ kőolajszállításának mintegy egyötöde halad át. Az amerikai erők alacsonyan repülő vadászgépeket, A–10-es csapásmérő repülőket és Apache harci helikoptereket vetnek be az iráni gyorsnaszádok, drónok és fegyverraktárak ellen, miközben további egységeket – köztük egy mintegy 4500 fős tengerészgyalogos köteléket – vezényelnek a térségbe.
A szoros lezárása jelentős gazdasági hatással járt: a Brent olaj ára 100 dollár fölé emelkedett, rövid időre a 119 dollárt is elérte, majd csütörtökön 108,65 dolláron zárt. Bár Washington hosszabb távon akár hadihajók átküldését és kereskedelmi hajók kíséretét is tervezi, szakértők szerint hetekbe telhet, mire a hajózás biztonságosan helyreáll. Irán ugyanis továbbra is jelentős katonai kapacitásokkal rendelkezik: nagy mennyiségű tengeri aknával, teherautókra szerelt cirkálórakétákkal és több száz, alagutakban és part menti létesítményekben elrejtett gyorsnaszáddal, amelyek továbbra is képesek zavarni a forgalmat a szorosban.
A–10-es repülőgépekkel és Apache helikopterekkel támadják a gyorsnaszádokat, drónokat, valamint föld alatti fegyverraktárakat és rakétaállásokat. Az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint a műveletekben több mint 120 iráni katonai hajó rongálódott meg vagy semmisült meg.
A szakértők szerint azonban a szoros biztonságos megnyitása így is hetekig elhúzódhat az iráni aknák, rakéták és rejtett tengeri eszközök miatt.

Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós támogatási hitel továbbra is blokkolva van, mert egy tagállami vezető nem tartja a szavát, de az ígértünket teljesíteni fogjuk, így vagy úgy – jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben.
Kevesebb mint 12 óra alatt iráni rakéták kétszer is eltalálták Katar Rasz Laffan ipari városát, hatalmas károkat okozva a Perzsa-öbölbeli állam ezen kulcsfontosságú energiaipari központjában.
Miután szerdán lezárult a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációja, az utolsó szavazási levélcsomagok is elindulnak a külhoni magyarokhoz. A DK azzal riogat, hogy négy listás mandátum sorsáról is dönthetnek.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön komoly nyomást szeretnének gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy rábírják őt az Ukrajna számára létfontosságú, 90 milliárd eurós uniós hitellel szembeni ellenállás feladására – közölte a <a href="https://www.reuters.com/business/energy/eu-leaders-press-hungarys-orban-lift-
Orosz Telegram-csatornák a helyiek beszámolóira hivatkozva arról számoltak be, hogy az ukrán erők csütörtökre virradóra dróncsapást indítottak a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol városa ellen.
Donald Trump elnök amerikai idő szerint szerdán este azzal fenyegetőzött, hogy „teljes egészében felrobbantja” Irán legnagyobb gázmezőjét, a Dél-Parszt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
szóljon hozzá!