
Bűncselekmény? A Human Rights Watch szerint Izrael célja az, hogy megtisztítsa a palesztinoktól a Gázai mövezetet
Fotó: Facebook/UNRWA
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
2024. november 15., 10:282024. november 15., 10:28
A 154 oldalas jelentés, amelyet az amerikai székhelyű jogvédő csoport csütörtökön tett közzé, részletezi a Gázában több mint 13 hónapja tartó széles körű pusztítást, amelynek során az ENSZ szerint mintegy 1,9 millió palesztint – a terület lakosságának több mint 90 százalékát – kellett kitelepíteni.
A Human Rights Watch közleményében
„Az izraeli kormány nem állíthatja, hogy biztonságban tartja a palesztinokat, amikor menekülési útvonalak mentén gyilkolja őket, úgynevezett biztonságos zónákat bombáz, és elvágja az élelmet, a vizet és a higiéniát” – mondta Nadia Hardman, a HRW menekült- és migránsjogi kutatója.
„Izrael durván megszegte azt a kötelezettségét, hogy biztosítsa a palesztinok hazatérését, nagy területeken gyakorlatilag mindent lerombolva” – állította.
A jelentésre adott csütörtöki válaszában
Az izraeli hadsereg azt is tagadta, hogy létezne olyan „doktrína, amelynek célja, hogy a katonai szükségességtől függetlenül maximális kárt okozzon a polgári infrastruktúrában”, és azt mondta, hogy minden „a nemzetközi jog megsértésével kapcsolatos jelentést és panaszt” egy belső felülvizsgálati szerv elé utalnak.
A CNN emlékeztet: Izraelt több emberi jogi csoport – és az ENSZ vizsgálóbizottsága – olyan katonai magatartással vádolták az elmúlt évben, amely háborús bűncselekménynek minősülhetett, amit Izrael határozottan tagadott. Eközben a Hamászt is megvádolták háborús bűnökkel.
Egy októberi ENSZ-vizsgálat szerint Izrael „összehangolt politikát” folytatott a gázai egészségügyi rendszer lerombolására, ami a vizsgálat szerint háborús bűnnnek minősül.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban azt mondta, hogy „Izraelnek nem áll szándékában Gáza tartós megszállása vagy polgári lakosságának kitelepítése”.
Vasárnap Gideon Szaar izraeli külügyminiszter azt mondta, hogy
Több izraeli miniszter azonban azt mondta, hogy szeretnék, ha a palesztinok elhagynák Gázát és újra izraeli településeket létesítenének ott.
„Elő kell mozdítanunk egy olyan megoldást, amely ösztönzi a gázai lakosok kivándorlását” – mondta január 1-jén Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter.
Becálel Szmotrics pénzügyminiszter pedig, aki a védelmi minisztériumban is tisztséget tölt be, azt mondta, hogy Izrael „uralkodni fog (Gázában)”. „És ahhoz, hogy hosszú ideig biztonságosan uralkodhassunk ott, civil jelenlétre van szükségünk” – tette hozzá.
A HRW jelentése azt követően készült, hogy
– ez az álláspont éles ellentétben áll a segélyszervezetek megállapításaival az enklávéban uralkodó helyzetről.
A segélyszervezetek apokaliptikusnak nevezték a helyzetet Gáza északi részén, ahol az éhínség közvetlen veszélye fenyegeti a területeket, mivel Izrael folyamatos katonai offenzívát folytat.
A csoport sürgette az országokat, hogy állítsák le az Izraelnek történő fegyvereladásokat és szabjanak ki szankciókat a zsidó államra, hogy rávegyék, tegyen eleget a polgári lakosság védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek. Felszólította továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy vizsgálja ki a palesztinok állítólagos erőszakos kitelepítését mint emberiesség elleni bűncselekményt.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!