Ismét előrántotta a nukleáris kártyát Putyin, aki szerint csapatai soha nem vonulnak ki Ukrajnából

Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz-észak-koreai szerződés kiélezettnek tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság. „Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt” – mondta.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint Szöul „nagy hibát követne el”, ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni. Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.

Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence „köztársaságai” ellen „követett el agressziót”, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, „agressziónak nevezhető”, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót. Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.

„Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron – még egyszer hangsúlyozom, mindenáron – szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni” – mondta. Meglátása szerint az ukrán hatóságok azért érdekeltek a harcok folytatásában, mert nem akarnak választásokat tartani.

„A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukrán alkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában” – tette hozzá Putyin. Emlékeztetett az ukrán alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az ukrán elnök hivatali ideje öt év. Erre alapozva prognosztizálta, hogy a Nyugat a jövő év első felében „le fogja cserélni” a szerinte lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket „ráaggatja”.

Megismételte, hogy „akár holnap” meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat, de Moszkva a terepen kialakult aktuális helyzetből fog kiindulni. Rámutatott: a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra. „Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (...) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.