Hirdetés

Iráni konfliktus: több európai NATO-tagállam is nemet mondott Trump segítségkérésére

Irán

Elutasítva. Keir Starmer brit miniszterelnök sem hajlandó a Hormuzi-szoros forgalmának biztosításában segíteni az iráni konfliktusban részt vevő Washingtont

Fotó: X/Keir Starmer

Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.

Krónika

2026. március 17., 09:002026. március 17., 09:00

Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni” az iráni háborúba és a szélesebb térségben kialakult konfliktusba – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott hétfői sajtóértekezletén.

A munkáspárti kormányfő úgy fogalmazott:

Hirdetés

személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy nem csatlakozik „az Irán elleni offenzívához”.

Kijelentette: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

Ezek az alapelvek azt diktálják, hogy a döntéseket nyugodtan, higgadt fejjel elvégzett helyzetértékelés alapján, a brit nemzeti érdekeknek megfelelően kell meghozni, és „ha katonáinkat veszélyeknek tesszük ki, legalább annyit megérdemelnek, hogy tudják: amit tesznek, az jogilag megalapozott, és van hozzá megfelelő, átgondolt terv” – mondta. Starmer közölte: vannak olyanok, akik szerint Nagy-Britanniának „fejest kellett volna ugrania ebbe a háborúba”, miközben nem is alkottak teljes képet arról, hogy „mibe küldenék bele fegyveres erőinket, és arra sem volt tervük, hogy miként keveredünk ki ebből”.

A brit kormányfő néhány napon belül másodszor kérdőjelezte meg az Irán ellen indított amerikai és izraeli hadműveletek törvényes mivoltát.

A háború kezdete utáni első héten, a londoni alsóház ülésén Starmer úgy fogalmazott: nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.

Nagy-Britannia az utóbbi napokban komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, amiért az iráni háború kezdeti szakaszában nem engedélyezte az amerikai légierőnek brit támaszpontok használatát, és bár ezt a tilalmat azóta visszavonta, a brit kormány továbbra sem hajlandó részt venni az iráni támadó hadműveletekben.

Donald Trump amerikai elnök emiatt többször is éles hangú nyilatkozatokban bírálta Starmert.

A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva – a második világháborús brit miniszterelnökre utalva –

Trump a minap úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi brit kormányfő „nem egy Winston Churchill”.

korábban írtuk

Trump: rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének a Hormuzi-szoros megnyitásában
Trump: rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének a Hormuzi-szoros megnyitásában

Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.

Friedrich Merz német kancellár szintén leszögezte: Németország nem vesz részt Izrael és az Egyesült Államok Irán ellen indított háborújában.

„Nincs mandátumunk az ENSZ-től, az Európai Uniótól vagy a NATO-tól, ahogy azt a (német) alaptörvény megköveteli. Így már az elejétől világos volt, hogy ez a háború nem a NATO dolga” – hangoztatta a német kancellár Rob Jetten holland miniszterelnökkel közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján.

„Az Egyesült Államok és Izrael mindemellett nem is konzultált velünk a háborút megelőzően. Ami Iránt illeti, soha nem született közös döntés arról, hogy egyáltalán foglalkozzunk-e ezzel a kérdéssel. Éppen ezért fel sem merül az a kérdés, hogy Németország hogyan vehetne részt katonailag ebben a konfliktusban” – fűzte hozzá.

Jetten úgy fogalmazott, hogy Hollandia „nyitott lenne” bármilyen olyan kérésre, amely a Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának védelmét szolgáló misszióhoz való hozzájárulásra vonatkozna.

Ugyanakkor leszögezte, hogy a hadműveletek jelenlegi mértéke miatt ez egyelőre lehetetlen.

Hozzátette, hogy egyelőre nem is kaptak világos felkérést ilyesmire.

Nem mutatkozott készségesebbnek Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője sem.

A Közel-Keletről szólva Kallas elmondta: a két hete tartó háború gyengítette Irán katonai képességeit, ugyanakkor súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel jár világszerte. Az EU célja a feszültség csökkentése és a hajózás szabadságának biztosítása, különösen a Hormuzi-szorosban – tette hozzá.

Hozzátette:

a tagállamok erősítenék az Európai Unió tengeri jelenlétét a Közel-Keleten, ugyanakkor nem támogatják az uniós haditengerészeti misszió mandátumának kiterjesztését.

Kallas közölte: az EU jelenleg az ASPIDES nevű haditengerészeti műveletet működteti a Vörös-tengeren a hajózás szabadságának védelmében. A tagállamok szerint a műveletet erősíteni kell, mert jelenleg kevés haditengerészeti eszközzel rendelkezik, ugyanakkor nincs politikai támogatás arra, hogy a mandátumát kiterjesszék a Hormuzi-szorosra is.

„Ez nem Európa háborúja” – hangsúlyozta a főképviselő, hozzátéve, hogy a tagállamok nem kívánnak közvetlenül belépni a konfliktusba, ugyanakkor komoly aggodalommal figyelik annak következményeit.

Kallas arról is beszélt: az új konfliktus részben eltereli a figyelmet a gázai övezetben és a Ciszjordániában zajló eseményekről.

Mint mondta,

az uniós miniszterek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a humanitárius segélyek bejutása ismét akadályokba ütközik, miközben a gázai béketerv második szakasza teljesen elakadt.

A főképviselő szerint a ciszjordániai illegális telepesek erőszakos tevékenysége „komoly probléma”, és ismét napirendre került az ellenük irányuló szankciók kérdése. Mint mondta, 26 tagállam támogatja a javaslatot, de egy ország blokkolja azt.

A közel-keleti katonai műveletek céljairól Kallas úgy fogalmazott: azokat azoknak kell meghatározniuk, akik a háborút elindították.

„Európa nem része ennek a háborúnak, és a politikai célok jelenleg nem világosak” - mondta, hozzátéve, hogy a konfliktus komoly gazdasági következményekkel jár világszerte.

Mindeközben

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt: az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni „agressziója” után mindenki megfeledkezett a palesztin kérdésről.

„Úgy vélem, hogy itt mindenkinek, köztük elsősorban valószínűleg a régió országainak, az arab országoknak, fel kell ismerniük a felelősségüket. És készek vagyunk aktívan támogatni azt a megközelítést, hogy az ENSZ feleljen a meghozott döntéseiért” – hangoztatta.
Sürgette, hogy az Egyesült Államok és Izrael állítsa le Iránnal szemben minden olyan lépését, amely kárt okoz a békés lakosságnak és a polgári infrastruktúrának. Ezt a követelést egyébként a konfliktusban érintett összes országgal kapcsolatban megismételte.

Rámutatott, hogy az iráni konfliktus következményei túlléptek a közel-keleti régió határain, és globális hatást gyakorolnak. Hangsúlyozta, hogy Iránnak szüksége van biztonsági garanciákra.

Lavrov szerint az összes dúsított iráni urán elkobzására vonatkozó amerikai nyilatkozatok Washingtonnak azt a szándékát mutatják, hogy az összes energiaforrását magához ragadja.

„Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok egyszerűen ezt az energiaforrást is magának akarja. Ugyanúgy, ahogy gyakorlatilag az összes szénhidrogén-készletet magának akarja, legyen az Latin-Amerikában, a Karib-térségben, a Perzsa-öbölben vagy hatalmas bolygónk más tájain” – nyilatkozott.

Egyébként iráni tisztségviselők felvették a kapcsolatot Trump közel-keleti megbízottjával, hogy megpróbálják újra megnyitni a diplomáciai csatornát, de Trump azt mondta, hogy most nem akar tárgyalni – közölte két magas rangú Fehér Ház-tisztviselő a CNN-nel.

Ennek egyik oka az, hogy Trump kormánya nem bízik abban, hogy Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei „valóban irányít” – mondta az egyik tisztségviselő.

Irán külügyminisztere tagadta, hogy az elmúlt napokban bármilyen kapcsolatban állt volna az elnök megbízottjával, ahogy azt a Fehér Ház tisztségviselői állítják.

Mindeközben folytatódtak a katonai műveletek.

Izrael közölte, hogy újabb támadási hullámot indított az iráni rezsim infrastruktúrája ellen a fővárosban, Teheránban.

Folytatta a légicsapásokat Libanon fővárosában, Bejrútban is az Irán által finanszírozott Hezbollah síita terrorszervezet célpontjai ellen.

Irán válaszul rakétákkal vette célba Izraelt, de az izraeli hadsereg szerint a légvédelem megsemmisítette őket,

Kedden korán reggel a CNN szerint

az iraki fővárosban, Bagdadban működésbe lépett a légvédelem, hogy az amerikai nagykövetség és a nyugati delegációknak is otthont adó Al-Rasid szálloda irányába tartó iráni támadóeszközöket semmisítsen meg.

Az Egyesült Arab Emírségek lezárta légterét, miután dróntámadások miatt tűz keletkezett a Fudtsejra olajmezőn és a Sah gázlelőhelyen.

Az Egyesült Királyság Tengerhajózási Kereskedelmi Központja (UKMOTO) közölte, hogy az Egyesült Arab Emírségekben található Fudzsejra olajkikötőjének közelben találat ért egy lehorgonyzott tartályhajót.

Kuvait és Szaúd-Arábia fölött is iráni drónokat és rakétákat lőtt le a légvédelem.

A Reuters egyébként három Öböl menti forrásra hivatkozva azt közölte:

az arab államok ugyan nem kérték az Egyesült Államokat, hogy háborúba szálljon Iránnal, de sokan most arra sürgetik, hogy ne álljon meg rövid időn belül, és ne hagyja, hogy az Iszlám Köztársaság továbbra is veszélyeztesse az öböl menti olajellátást és az ettől függő gazdaságokat.

Ugyanakkor ezek a források és öt nyugati és arab diplomata azt mondták, hogy Washington nyomást gyakorol az Öböl menti államokra, hogy csatlakozzanak az amerikai-izraeli háborúhoz.

Szerintük Donald Trump amerikai elnök regionális támogatást akar felmutatni a hadműveletben, hogy megerősítse annak nemzetközi legitimitását, valamint a hazai támogatást.

„Széles körben elterjedt az érzés az Öböl menti országokban, hogy Irán minden vörös vonalat átlépett minden öböl menti országgal” – mondta Abdulaziz Szager, a szaúdi székhelyű Gulf Research Center elnöke, aki ismeri a kormányzati gondolkodásmódot.

„Eleinte védtük őket és elleneztük a háborút” – mondta. „De amint csapásokat kezdtek irányítani ránk, ellenséggé váltak. Máshogy nem nevezhetjük őket” – szögezte le.

Fehér Ház: valószínűleg elhalasztják Donald Trump Kínába tervezett hivatalos látogatását
A Fehér Ház valószínűleg elhalasztja Donald Trump elnök Kínába tervezett hivatalos látogatását az iráni konfliktus miatt – közölte az elnöki hivatal szóvivője hétfőn.
Karoline Leavitt a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a kínai látogatás „nem került veszélybe”, ugyanakkor „nagyon valószínű”, hogy elhalasztják, és az új dátumot hamarosan bejelentik.
Elmondta, hogy Trump elnök továbbra is várakozással tekint az utazás elé, de jelenleg az iráni katonai művelet „további sikereinek biztosítását” tekinti elsődleges felelősségnek.
Karoline Leavitt megerősítette, hogy az elnök az elmúlt napokban sok ország képviselőjével egyeztetett a Hormuzi-szoros közlekedésének biztosításáról. „Beszélve európai szövetségesekkel és öböl menti arab partnerekkel arra ösztönözte őket, hogy tegyenek többet a Hormuzi-szoros újranyitása érdekében. Különösen NATO szövetségeseinknek kellene többet tenniük” – fogalmazott a Fehér Ház sajtótitkára.
Donald Trump vasárnap este újságírók előtt hét országot említett, amelyeket arra kér, hogy vegyenek részt az iráni partok közelében haladó tengerszoros biztonságának garantálása érdekében kezdeményezett közös tevékenységben. Az elnök egyben megismételte kritikáját Nagy-Britannia felé, amely a katonai konfliktus kezdetén elutasította, hogy segítséget nyújtson az Egyesült Államoknak a támadó művelethez.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma

236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte
2026. augusztus 02., vasárnap

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged

Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged
2026. augusztus 02., vasárnap

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával

A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára

Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára
2026. július 31., péntek

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét

A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét
2026. július 31., péntek

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban

Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban

Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban
2026. július 30., csütörtök

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból

Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból
2026. július 29., szerda

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége
Hirdetés
Hirdetés