
Válaszlépés. A teheráni vezetés döntése értelmében Irán terrorszervezetnek tekinti az uniós haderőket
Fotó: Tuchiluș Alex
Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit, miután az Európai Unió hasonlóan járt el az iráni Forradalmi Gárdával szemben, amelyet a kormányellenes tiltakozó mozgalom elnyomásának összehangolásával vádol.
2026. február 01., 14:332026. február 01., 14:33
A tüntetések kezdete óta – amelyek során ezrek haltak meg – Iránra nemzetközi nyomás nehezedik.
„A Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítésével kapcsolatos ellenintézkedésekre vonatkozó törvény 7. cikke értelmében terrorszervezeteknek tekintjük az európai országok hadseregeit” – jelentette ki vasárnap Mohammed Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke, annak a napnak a 47. évfordulóján, amelyen Khomeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója visszatért Iránba.
Az 1979-ben Irán legfelsőbb vezetője által létrehozott forradalmi gárdát a hatalom ideológiai hadseregének tekintik. Rendkívül szervezett, és irányítja az iráni gazdaság jelentős területeit.
A szóban forgó törvényt 2019-ben fogadták el, az Egyesült Államok által hozott intézkedésekre reagálva.

Az Egyesült Államok, Izrael és az európai vezetők kihasználták Irán gazdasági nehézségeit, és zavargásokat szítottak – jelentette ki szombaton a síita állam elnöke.
Az Európai Unió csütörtökön hozta meg az intézkedést, követve az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália példáját, amelyek 2019-ben, 2024-ben, illetve 2025-ben döntöttek az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánításáról.
Az Egyesült Államok tucatnyi hadihajót, közöttük az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót – vonultatott fel a Perzsa(Arab)-öbölbe, Irán pedig vasárnap kezd tengerészeti hadgyakorlatot a Hormuzi-szorosban.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton viszont kijelentette, hogy sem Iránnak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében egy háború, és a diplomáciai megoldás mellett tette le a voksát.
Donald Trump amerikai elnök szerint Irán „komoly” tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal.
Az iráni vezetés január eleje óta elnyomja a tüntetéseket, amelyek eleinte a magas árak miatt indultak, majd a hatalom ellen irányultak.
Az HRANA emberi jogi civil szervezet, amelynek az Egyesült Államokban van a székhelye, azt közölte, hogy a tüntetéseken 6713 ember halt meg, közöttük 137 gyermek. A szervezet további 17 ezer esetleges haláleset ügyében nyomoz.
Az iráni hatóságok elismerik, hogy ezren haltak meg a tüntetéseken, de azt állítják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége a biztonsági erők tagja, illetve „terroristák” által meggyilkolt járókelő volt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!