Válaszlépés. A teheráni vezetés döntése értelmében Irán terrorszervezetnek tekinti az uniós haderőket
Fotó: Tuchiluș Alex
Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit, miután az Európai Unió hasonlóan járt el az iráni Forradalmi Gárdával szemben, amelyet a kormányellenes tiltakozó mozgalom elnyomásának összehangolásával vádol.
2026. február 01., 14:332026. február 01., 14:33
A tüntetések kezdete óta – amelyek során ezrek haltak meg – Iránra nemzetközi nyomás nehezedik.
„A Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítésével kapcsolatos ellenintézkedésekre vonatkozó törvény 7. cikke értelmében terrorszervezeteknek tekintjük az európai országok hadseregeit” – jelentette ki vasárnap Mohammed Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke, annak a napnak a 47. évfordulóján, amelyen Khomeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója visszatért Iránba.
Az 1979-ben Irán legfelsőbb vezetője által létrehozott forradalmi gárdát a hatalom ideológiai hadseregének tekintik. Rendkívül szervezett, és irányítja az iráni gazdaság jelentős területeit.
A szóban forgó törvényt 2019-ben fogadták el, az Egyesült Államok által hozott intézkedésekre reagálva.
Az Egyesült Államok, Izrael és az európai vezetők kihasználták Irán gazdasági nehézségeit, és zavargásokat szítottak – jelentette ki szombaton a síita állam elnöke.
Az Európai Unió csütörtökön hozta meg az intézkedést, követve az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália példáját, amelyek 2019-ben, 2024-ben, illetve 2025-ben döntöttek az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánításáról.
Az Egyesült Államok tucatnyi hadihajót, közöttük az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót – vonultatott fel a Perzsa(Arab)-öbölbe, Irán pedig vasárnap kezd tengerészeti hadgyakorlatot a Hormuzi-szorosban.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton viszont kijelentette, hogy sem Iránnak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében egy háború, és a diplomáciai megoldás mellett tette le a voksát.
Donald Trump amerikai elnök szerint Irán „komoly” tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal.
Az iráni vezetés január eleje óta elnyomja a tüntetéseket, amelyek eleinte a magas árak miatt indultak, majd a hatalom ellen irányultak.
Az HRANA emberi jogi civil szervezet, amelynek az Egyesült Államokban van a székhelye, azt közölte, hogy a tüntetéseken 6713 ember halt meg, közöttük 137 gyermek. A szervezet további 17 ezer esetleges haláleset ügyében nyomoz.
Az iráni hatóságok elismerik, hogy ezren haltak meg a tüntetéseken, de azt állítják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége a biztonsági erők tagja, illetve „terroristák” által meggyilkolt járókelő volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!