A tiltakozások december 28-án robbantak ki gazdasági okokból, de gyorsan rendszerellenes megmozdulássá váltak, ahol már nyíltan az iráni legfelsőbb vezető távozását követelték
Fotó: X
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket. Szombati beszédében az iráni ajatollah „embertelen és vad” halálesetekről beszélt, a felelősséget ugyanakkor nem a saját rendszerére hárította, hanem külső ellenségeket tett felelőssé az erőszakért – számolt be a hírről a BBC.
2026. január 25., 10:082026. január 25., 10:08
Hámenei szerint az erőszakért az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető erők tehetők felelőssé, amelyek „több ezer” iráni halálát okozták. Az iráni állami média által idézett beszédében az amerikai elnököt egyenesen „bűnözőnek” nevezte, aki szerinte felelős az iráni nemzetet ért károkért és áldozatokért – írja a hirado.hu portál.
A független jogvédő szervezetek adatai azonban ennél is súlyosabb képet festenek.
A pontos helyzet feltárását jelentősen nehezíti az országra kiterjedő internetes és kommunikációs zárlat.
A tiltakozások december 28-án robbantak ki gazdasági okokból, de gyorsan rendszerellenes megmozdulássá váltak, ahol már nyíltan a legfelsőbb vezető távozását követelték. Az iráni hatóságok mindvégig „lázongásként” hivatkoztak az eseményekre, és külföldről irányított zavarkeltésről beszéltek.
A helyszínről kiszivárgó felvételek brutális képet mutattak. Az elmúlt napokban már több olyan videót is hitelesítettek, amelyeken biztonsági erők éles lőszerrel lőnek tüntetőkre. A válaszlépés a hatóságok részéről a digitális elsötétítés volt: a NetBlocks kiberbiztonsági monitor szerint az országos internetkapcsolat a normál szint alig 2 százalékára esett vissza.
A válság nemzetközi szintre is emelkedett. Donald Trump amerikai elnök nyíltan felszólította az iráni tüntetőket, hogy „folytassák a tiltakozást”, és katonai beavatkozással fenyegetett, ha a biztonsági erők tovább gyilkolják őket. Hámenei erre reagálva kijelentette: Amerika célja „Irán bekebelezése”, és az Egyesült Államokat felelősségre kell vonni az eseményekért.
Washington eközben jelezte: értesüléseik szerint Irán amerikai katonai bázisok elleni támadások lehetőségét is mérlegeli. Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetése szerint bármilyen ilyen lépés „rendkívül erőteljes” válaszcsapást vonna maga után. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csökkentette a személyzet létszámát a katari Al-Udeid légibázison, hivatalosan elővigyázatosságból.
„Látszólag minden visszatért a normális kerékvágásba, de a motoros járőrök folyamatosan ott vannak”.”
Az, hogy most maga az iráni legfelsőbb vezető beszélt ezrek haláláról egy további jel, ami arra utal, hogy Irán mély belső válságba süllyedt, ahol az elégedetlenség és a külső nyomás egyre robbanékonyabb elegyet hoz létre. A kérdés már nem az, hogy történtek-e tömeges gyilkosságok, hanem az, meddig képes a rendszer fenntartani az ellenőrzést egy egyre dühösebb társadalom felett.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!