Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
2024. április 26., 11:362024. április 26., 11:36
A brüsszeli berkekben bennfentesnek számító kiadvány emlékeztet: bár bon der Leyen tűnik a legesélyesebb jelöltnek, azért a jelenlegi állás szerint nem lehet biztosra venni az újabb ötéves mandátumát.
A lap hat nevet sorol fel lehetséges jelöltként – azzal a megjegyzéssel, hogy vannak köztük olyanok, akiket valódi alternatívaként emlegetnek, de olyanok is, akiket azért hoztak szóba, hogy nyomást gyakoroljanak von der Leyenre, hogy engedményeket csikarjanak ki belőle.
A továbbiakban rövid jellemzést adnak a hat lehetséges befutóról, megemlítve a pró és kontra érveket is.
Iohannis kapcsán úgy fogalmaznak:
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is dicsérettel halmozta el azért, mert Oroszország ukrajnai inváziója után is a nyugat- és Európa-párti táborban tartotta országát – ami „Magyarországról, Szlovákiáról és Bulgáriáról nem mondható el” a magyar kormánnyal amúgy a legkevésbé sem szimpatizáló kiadvány szerint. Lengyelországgal ellentétben Románia szigorúan betartotta az EU egységes piaci szabályait, és nem szabott egyoldalúan korlátozásokat az ukrán gabonára – ezzel is erősítve Iohannis Európa-barát csapatjátékos hírnevét – mutat rá a Politico.
A lap kifejti:
Ha ez így van, a németül beszélő Iohannis jó helyen van, hiszen ugyanabból az EPP-s politikai családból származik, mint von der Leyen. Az EPP azon döntése, hogy Bukarestben tartja választási kongresszusát, szintén arról tanúskodik, hogy a csoport konzervatív vezetői között is megállja a helyét.
Mivel decemberben lejár a második mandátuma, Iohannis egy vezető nemzetközi állást keres. A múlt hónapban bejelentkezett a NATO következő főtitkárának – de ez nem lesz könnyű feladat, mivel Mark Rutte holland miniszterelnök széles körű támogatást élvez – emlékeztet a Politico.
A kiadvány éppen ez utóbbi tényt jelöli meg lehetséges ellenérvént:
A listán Iohannis mellett szerepel még Mario Draghi, Olaszország volt miniszterelnöke és az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, Andrej Plenkovic, Horvátország miniszterelnöke és Thierry Breton belső piacért felelős francia biztos is.
A Politico egy ötös fokozatú skálán hármasra taksálja Iohannis esélyét arra, hogy von der Leyen utódjává választották – ekkora pontszáma csak Plenkovicnak van még, a többiek mind kevesebb eséllyel rendelkeznek a lap szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!