Iohannis: Romániának kell megválasztania, milyen energiaforrásokat akar használni, főleg az átmeneti időszakban (Archív felvétel)
Fotó: Presidency.ro
Románia nem fogad el feltételek nélkül ambiciózus klímavédelmi célokat – jelentette ki Klaus Iohannis román államelnök Brüsszelben.
2020. október 15., 21:182020. október 15., 21:18
2020. október 15., 21:202020. október 15., 21:20
A politikus a most zajló EU-csúcs szünetében nyilatkozott a román médiának. Elmondta, hogy a tanácskozáson a klímavédelemről is tárgyalnak az EU-tagországok állam- és kormányfői.
Kifejtette, hogy Románia hajlandó elfogadni „eléggé ambiciózus” célokat ebben a tekintetben, de nem feltételek nélkül. Hozzátette:
Példaként említette a földgázt, amely nagyon fontos Románia számára az átmeneti időszakban, ezért Bukarest használni szeretné a Fekete-tenger alatt rejlő földgáztartalékokat. „Ezeket a feltételeket világosan el fogom mondani az EU-csúcson” – mondta a román elnök, aki hozzátette, hogy az ambiciózus klímavédelmi célokról is hajlandó tárgyalni, hiszen azok Románia számára is fontosak. Rámutatott:
Az EU-csúcson terítékre kerül egyebek mellett, hogy milyen eredményeket sikerült elérni annak a célkitűzésnek a teljesítésében, amely szerint az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia.
A résztvevők megvitatják az Európai Bizottság által javasolt új célértéket, amely 55 százalékos kibocsátáscsökkentést szorgalmaz 2030-ig bezárólag. A tagországoknak az év végéig döntést kell hozniuk a következő tíz évre kitűzött célokat illetően, így a tanácskozás alkalmat biztosít azon részletek meghatározásához, amelyek lehetővé teszik a decemberi megállapodás elfogadását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás