Integrációs falvak a romáknak

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy pártolja annak az átmeneti európai uniós szabályozásnak az „evolúcióját”, amely 2013 végéig korlátozza a román és a bolgár állampolgárok munkavállalását az EU-tagállamokban. Ezeket a korlátozásokat a kormányok nemzeti hatáskörben feloldhatják.

A tervezett lépéssel elsősorban azoknak, a zömmel Romániából és Bulgáriából érkezett romáknak a helyzetén akarnak javítani, akiknek táborait idén nyáron is felszámolták Franciaországban. A francia hatóságok eljárása óriási felháborodást váltott ki, és emiatt az Európai Bizottság – ugyanúgy, mint 2010-ben – megfigyelés alá helyezte az országot. Ezzel egy időben a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja (ERRC) közleményben emlékeztetett, hogy François Hollande elnök a választási kampányban azt ígérte, véget vet a kilakoltatások és kiutasítások gyakorlatának, ennek ellenére „2012-ben eddig csaknem 4200 romát lakoltattak ki vagy utasítottak ki Franciaországból, és 350 kiutasítási végzést kézbesítettek”. A civil szervezet fölszólította a francia hatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy egy roma se váljon hajléktalanná kilakoltatás következtében, és tartózkodjanak cigányság csoportos kiutasításától.

A francia kormányfő azonban ezúttal is megvédte Manuel Valls belügyminisztert, akit különösen élesen bíráltak a roma táborok felszámolásáért. „Figyelembe kell venni a realitást. A roma telepek egyre nőttek, tarthatatlan állapotokat teremtve. Végre kellett hajtani a táborok kiürítésére vonatkozó bírósági döntést; egyértelmű, ugyanakkor emberi döntést kellett találnunk” – jelentette ki Ayrault, akinek kormánya bővítette azoknak az állásoknak a körét, amelyet a bolgár és román munkavállalók betölthetnek. Egyszersmind eltörölték azt az adót, amelyet az ilyen munkavállalók után a munkáltató eddig köteles volt fizetni a bevándorlási hivatalnak. Közölték továbbá: a kormány kezeskedik azért, hogy a törvénytelenül felállított roma táborok felszámolása kizárólag bírói döntésen alapulhat, ezenkívül csak veszélyhelyzet vagy egészségügyi kockázatok esetén lehet eljárni.

Az Európai Bizottság korábban leszögezte, konkrét intézkedéseket és pénzügyi tervet vár a párizsi kormánytól, ilyen konkrét lépés lehetne, hogy Franciaország beengedi a munkaerőpiacára a román és a bolgár állampolgárokat. Viviane Reding igazságügyi biztos szerint a romák eltávolítása rövidlátó politika, nincs tartós hatása. Reding emlékeztetett, hogy az EU regionális pénzügyi alapjaiból 470 ezer eurót folyósítottak Franciaországnak a beilleszkedést segítő fejlesztési programokra olyan nagyvárosokban, mint Lille és Lyon. „Lássuk ennek a gyümölcseit!” – mondta a biztos.

Párizs mostani lépésére reagálva az Európai Bizottság üdvözölte a francia kormányzati döntéseket. „A bejelentések fontos lépést jelentenek a romák franciaországi beilleszkedésében” – állapította meg Olivier Bailly, az Unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szóvivője csütörtökön. Bailly közölte, „bátorítja” a francia illetékeseket, hogy a még fennálló munkaerő-piaci korlátozásokat is a lehető legsürgősebben szüntessék meg. (Jelenleg még nyolc uniós tagállamban vannak érvényben munkavállalási korlátozások a 2007-ben EU-taggá vált Románia és Bulgária állampolgáraival szemben). A brüsszeli szóvivő üdvözölte azt a francia szándékot, hogy úgynevezett „integrációs falvakat” létesítsenek a romák számára, amire uniós forrásokból 470 ezer euró használható fel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e tekintetben is tiszteletben kell tartani az önkéntesség elvét. Andor László, az EU foglalkoztatásügyi, a szociális ügyek, valamint a társadalmi befogadás ügyének uniós biztosa támogatásáról biztosította azt a francia felvetést, hogy EU-csúcson vitassák meg a romák problémáit. Kiemelte, nemcsak a célországoknak, hanem a származási országoknak is erőfeszítéseket kell tenniük a romák társadalmi-gazdasági integrációja érdekében. Gilbert Collard párizsi sztárügyvéd, a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front nemzetgyűlési képviselője azonban éles hangon bírálta az Ayrault-kabinet döntéseit. „Nincs nekünk elég gondunk? Létrehoztuk ezt a remekművet, a romák számára a Hollande idegenforgalmi irodát, és megüzentük Bukarestnek: drága román barátaink, megoldjuk mi a cigánykérdést helyettetek is” – nyilatkozta csütörtökön a francia képviselő.

Románia különben az elmúlt időszakban nem kommentálta hivatalosan, hogy a francia kormány folytatja a cigánytáborok felszámolását és a romák hazatoloncolását, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy májusban Bukarestben is a baloldal került hatalomra. A bukaresti külügyminisztérium a napokban mindössze azt tartotta fontosnak, hogy visszautasítsa, és xenofób jellegű megnyilvánulásnak nevezze Philippe Meunier jobboldali képviselő indítványát, miszerint Párizsnak kezdeményeznie kellene az uniós alapszerződés módosítását annak érdekében, hogy könynyebben kiutasíthassa a Franciaországban jövedelem nélkül élő cigányokat.