Szulejmáninak jó ideje csak a legfelsőbb vezető parancsolhatott Iránban
Fotó: Breibart.com/AP
Az iráni nemzeti büszkeség jelképe volt a pénteken a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, aki minden tőle telhetőt megtett az iszlám köztársaság közel-keleti befolyásának kiterjesztéséért.
2020. január 03., 16:482020. január 03., 16:48
2020. január 03., 18:372020. január 03., 18:37
Tevékenységét az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia is élénk figyelemmel kísérte. A Pentagon állítása szerint azért likvidálták a Népi Mozgósítási Erők nevű iraki katonai szövetséget vezető Abu Mahdi al-Muhandisszal együtt, hogy elrettentsék Iránt az esetleges jövőbeni támadásoktól. Szulejmáni külföldi műveletekkel foglalkozott, és sokszor lehetett látni a csatamezőn, ahogy különféle síita csoportokat irányít az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet elleni küzdelemben.
Washington légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen – jelentette helyi idő szerint csütörtök este az amerikai média meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.
A tábornok 1957-ben született az amerikai külügyminisztérium adatai szerint Komban.
Az iráni iszlám forradalom során csatlakozott a Forradalmi Gárdához, első komoly harctéri tapasztalatait a véres iraki-iráni háborúban (1980-1988) szerezte. Ezt követően több évre eltűnt a közéletből, amit szakértők annak tudnak be, hogy nem szívelte az 1989 és 1997 között elnök tisztséget betöltő Hásemi Rafszandzsánit, akivel még a háború alatt keveredett összetűzésbe. Csillaga Rafszandzsáni elnökségét követően kezdett felemelkedni, miután kinevezték a Forradalmi Gárda külföldi és titkos műveleteiért felelős al-Kudsz élére, amelyet 1998-tól haláláig vezetett. Szulejmáni kiváló viszonyt ápolt Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjével, Ali Hameneijel, aki lánya esküvői szertartását celebrálta.
„Szulejmáninak csak a legfelsőbb vezető parancsolhat” – mondta egy volt iraki tisztségviselő. „Ha pénzre van szüksége, megkapja. Ha lőszerre, azt is” – mutatott rá. A tábornok neve egyre gyakrabban bukkant föl Irak 2003-as amerikai megszállását követően, másfél évtizeddel később pedig már ő volt a legismertebb iráni harctéri parancsnok, aki annak ellenére komoly befolyással bírt, hogy sohasem tört politikai babérokra. Szulejmáni befolyása 2019-ben vált nyilvánvalóvá, amikor Hamenei a Zulfikar érdemrenddel tüntette ki, amely a legrangosabb iráni katonai kitüntetés. Az iszlám köztársaság 1979-es létrejötte óta ez volt az első alkalom, hogy egy parancsnok megkapta az érdemrendet.
A tábornoknak többször keltették halálhírét, például 2006-ban, amikor lezuhant egy repülőgép Irán északnyugati részén, illetve 2012-ben, amikor egy damaszkuszi merényletben Bassár el-Aszad szíriai elnök több tanácsadója meghalt. Legutóbb pedig 2015 novemberében, amikor felröppent a hír, hogy Szulejmánit meggyilkolták vagy legalábbis súlyosan megsebesült az aleppói offenzívában. Az Egyesült Államok és az ENSZ 2007-ben szankciókkal sújtotta a parancsnokot, aki ennek ellenére sokat utazott a térségben. Többször járt Szíriában is, ahol az iráni kormány megbízására támadásokat vezetett az Iszlám Állam ellen. Emellett Irakban, a Gázai övezetben, Afganisztánban és Libanonban is jelentős befolyással bírt.
„Szulejmáni megtanította, hogy a halál az élet kezdete, nem pedig a vége” – mondta egy iraki milícia vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!