Szulejmáninak jó ideje csak a legfelsőbb vezető parancsolhatott Iránban
Fotó: Breibart.com/AP
Az iráni nemzeti büszkeség jelképe volt a pénteken a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, aki minden tőle telhetőt megtett az iszlám köztársaság közel-keleti befolyásának kiterjesztéséért.
2020. január 03., 16:482020. január 03., 16:48
2020. január 03., 18:372020. január 03., 18:37
Tevékenységét az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia is élénk figyelemmel kísérte. A Pentagon állítása szerint azért likvidálták a Népi Mozgósítási Erők nevű iraki katonai szövetséget vezető Abu Mahdi al-Muhandisszal együtt, hogy elrettentsék Iránt az esetleges jövőbeni támadásoktól. Szulejmáni külföldi műveletekkel foglalkozott, és sokszor lehetett látni a csatamezőn, ahogy különféle síita csoportokat irányít az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet elleni küzdelemben.
Washington légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen – jelentette helyi idő szerint csütörtök este az amerikai média meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.
A tábornok 1957-ben született az amerikai külügyminisztérium adatai szerint Komban.
Az iráni iszlám forradalom során csatlakozott a Forradalmi Gárdához, első komoly harctéri tapasztalatait a véres iraki-iráni háborúban (1980-1988) szerezte. Ezt követően több évre eltűnt a közéletből, amit szakértők annak tudnak be, hogy nem szívelte az 1989 és 1997 között elnök tisztséget betöltő Hásemi Rafszandzsánit, akivel még a háború alatt keveredett összetűzésbe. Csillaga Rafszandzsáni elnökségét követően kezdett felemelkedni, miután kinevezték a Forradalmi Gárda külföldi és titkos műveleteiért felelős al-Kudsz élére, amelyet 1998-tól haláláig vezetett. Szulejmáni kiváló viszonyt ápolt Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjével, Ali Hameneijel, aki lánya esküvői szertartását celebrálta.
„Szulejmáninak csak a legfelsőbb vezető parancsolhat” – mondta egy volt iraki tisztségviselő. „Ha pénzre van szüksége, megkapja. Ha lőszerre, azt is” – mutatott rá. A tábornok neve egyre gyakrabban bukkant föl Irak 2003-as amerikai megszállását követően, másfél évtizeddel később pedig már ő volt a legismertebb iráni harctéri parancsnok, aki annak ellenére komoly befolyással bírt, hogy sohasem tört politikai babérokra. Szulejmáni befolyása 2019-ben vált nyilvánvalóvá, amikor Hamenei a Zulfikar érdemrenddel tüntette ki, amely a legrangosabb iráni katonai kitüntetés. Az iszlám köztársaság 1979-es létrejötte óta ez volt az első alkalom, hogy egy parancsnok megkapta az érdemrendet.
A tábornoknak többször keltették halálhírét, például 2006-ban, amikor lezuhant egy repülőgép Irán északnyugati részén, illetve 2012-ben, amikor egy damaszkuszi merényletben Bassár el-Aszad szíriai elnök több tanácsadója meghalt. Legutóbb pedig 2015 novemberében, amikor felröppent a hír, hogy Szulejmánit meggyilkolták vagy legalábbis súlyosan megsebesült az aleppói offenzívában. Az Egyesült Államok és az ENSZ 2007-ben szankciókkal sújtotta a parancsnokot, aki ennek ellenére sokat utazott a térségben. Többször járt Szíriában is, ahol az iráni kormány megbízására támadásokat vezetett az Iszlám Állam ellen. Emellett Irakban, a Gázai övezetben, Afganisztánban és Libanonban is jelentős befolyással bírt.
„Szulejmáni megtanította, hogy a halál az élet kezdete, nem pedig a vége” – mondta egy iraki milícia vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország ismét ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, egy ember meghalt, legkevesebb tízen megsebesültek – jelentette be szombaton az ukrán főváros katonai közigazgatásának vezetője, Timur Tkacsenko.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter elrendelte a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó anyahajónak, a világ legnagyobb hadihajójának a Karib-tengerre történő vezénylését – írja a hirado.hu portál az ABC News-ra hivatkozva.
Annak ellenére, hogy Oroszország elutasította a kedden előterjesztett azonnali tűzszüneti javaslatot, Vlagyimir Putyin elnöki megbízottja arról beszélt, hogy a diplomáciai megoldás „észszerűen” közel van – írja a The Jerusalem Post.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elutasította néhány izraeli törvényhozó kísérletét Ciszjordánia annektálására, mondván, hogy Izrael „nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával”.
Európában is pontosan tudják, hogy a békecsúcs nem került le a napirendről, az időpontja kétséges, de hogy lesz, afelől nincs kétség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti békecsúcsról pénteken.
Az Európai Unió vezetői csütörtök este megállapodtak abban, hogy támogatják Ukrajna „pénzügyi szükségleteit” a következő két évben, de nem döntöttek a befagyasztott orosz pénzeszközök milliárdjairól.
Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek két magyar állampolgárt Bosznia-Hercegovinában – erősítette meg a boszniai rendőrség csütörtökön.
Érzékeny csapást mérhet az orosz gazdaságra Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön.
Megint két választásunk maradt: ’56-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 69. évfordulóján tartott állami ünnepségen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!