Szulejmáninak jó ideje csak a legfelsőbb vezető parancsolhatott Iránban
Fotó: Breibart.com/AP
Az iráni nemzeti büszkeség jelképe volt a pénteken a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, aki minden tőle telhetőt megtett az iszlám köztársaság közel-keleti befolyásának kiterjesztéséért.
2020. január 03., 16:482020. január 03., 16:48
2020. január 03., 18:372020. január 03., 18:37
Tevékenységét az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia is élénk figyelemmel kísérte. A Pentagon állítása szerint azért likvidálták a Népi Mozgósítási Erők nevű iraki katonai szövetséget vezető Abu Mahdi al-Muhandisszal együtt, hogy elrettentsék Iránt az esetleges jövőbeni támadásoktól. Szulejmáni külföldi műveletekkel foglalkozott, és sokszor lehetett látni a csatamezőn, ahogy különféle síita csoportokat irányít az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet elleni küzdelemben.
Washington légicsapásokat hajtott végre az iraki fővárosban, Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen – jelentette helyi idő szerint csütörtök este az amerikai média meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.
A tábornok 1957-ben született az amerikai külügyminisztérium adatai szerint Komban.
Az iráni iszlám forradalom során csatlakozott a Forradalmi Gárdához, első komoly harctéri tapasztalatait a véres iraki-iráni háborúban (1980-1988) szerezte. Ezt követően több évre eltűnt a közéletből, amit szakértők annak tudnak be, hogy nem szívelte az 1989 és 1997 között elnök tisztséget betöltő Hásemi Rafszandzsánit, akivel még a háború alatt keveredett összetűzésbe. Csillaga Rafszandzsáni elnökségét követően kezdett felemelkedni, miután kinevezték a Forradalmi Gárda külföldi és titkos műveleteiért felelős al-Kudsz élére, amelyet 1998-tól haláláig vezetett. Szulejmáni kiváló viszonyt ápolt Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjével, Ali Hameneijel, aki lánya esküvői szertartását celebrálta.
„Szulejmáninak csak a legfelsőbb vezető parancsolhat” – mondta egy volt iraki tisztségviselő. „Ha pénzre van szüksége, megkapja. Ha lőszerre, azt is” – mutatott rá. A tábornok neve egyre gyakrabban bukkant föl Irak 2003-as amerikai megszállását követően, másfél évtizeddel később pedig már ő volt a legismertebb iráni harctéri parancsnok, aki annak ellenére komoly befolyással bírt, hogy sohasem tört politikai babérokra. Szulejmáni befolyása 2019-ben vált nyilvánvalóvá, amikor Hamenei a Zulfikar érdemrenddel tüntette ki, amely a legrangosabb iráni katonai kitüntetés. Az iszlám köztársaság 1979-es létrejötte óta ez volt az első alkalom, hogy egy parancsnok megkapta az érdemrendet.
A tábornoknak többször keltették halálhírét, például 2006-ban, amikor lezuhant egy repülőgép Irán északnyugati részén, illetve 2012-ben, amikor egy damaszkuszi merényletben Bassár el-Aszad szíriai elnök több tanácsadója meghalt. Legutóbb pedig 2015 novemberében, amikor felröppent a hír, hogy Szulejmánit meggyilkolták vagy legalábbis súlyosan megsebesült az aleppói offenzívában. Az Egyesült Államok és az ENSZ 2007-ben szankciókkal sújtotta a parancsnokot, aki ennek ellenére sokat utazott a térségben. Többször járt Szíriában is, ahol az iráni kormány megbízására támadásokat vezetett az Iszlám Állam ellen. Emellett Irakban, a Gázai övezetben, Afganisztánban és Libanonban is jelentős befolyással bírt.
„Szulejmáni megtanította, hogy a halál az élet kezdete, nem pedig a vége” – mondta egy iraki milícia vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Utcai összecsapásokba torkollt csütörtökön az a brüsszeli tüntetés, amelyen több ezer európai gazda vett részt, hogy a dél-amerikai országok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakozzon.
Életét vesztette a legénység két tagja, másik három pedig megsérült egy teherhajón dróntámadás következtében a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu kikötőjében – közölte Jurij Szljuszar helyi kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen.
Ha Kijev elutasítja a rendezési tárgyalásokat, Oroszország el fogja foglalni a sajátjának tekintett területeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium vezetői testületének szerdai moszkvai kibővített ülésén.
Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben.
III. Károly brit király szerdán fogadta Nicușor Dan román államfőt.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország győzelmet aratott az EU-csúcs előtti tárgyalásokon: az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az orosz zárolt vagyon kérdése nem kerül napirendre.
Európa új korszak felé közeledik, energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis végleg, örökre ki fogja vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Izraelben nyilvánosságra hozták az ausztráliai antiszemita terrortámadás harmadik magyar származású áldozatának nevét.
Az Egyesült Államok és Európa által Ukrajnának nyújtott tűzszüneti garanciák értelmében a békefenntartók bizonyos körülmények között visszaszoríthatják az orosz erőket – nyilatkozta Friedrich Merz német kancellár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!