Hollandia szerint Románia továbbra sem felkészült a csatlakozásra

Nem érintik Romániát azok a módosítások, amelyeket az európai uniós tagországok pénteki, brüsszeli ülésén fogadtak el, és amelyek bizonyos mértékben átalakítják a schengeni határőrizeti rendszert, és új csatlakozási feltételeket szabnak – jelentette be az ülésen részt vett Traian Băsescu államfő. Az elnök leszögezte: Románia és Bulgária „belülről” fogadta el a szigorításokat.

2011. június 27., 09:032011. június 27., 09:03

Az Európai Unió tanácsa egyébként teljes egyetértésben erősítette meg azt, hogy meg kell őrizni az EU-n belül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer vívmányát. Hozzátették ugyanakkor, hogy ki kell dolgozni egy mechanizmust, amely akkor lesz életbe léptethető, ha az egész schengeni együttműködést rendkívüli körülmények veszélyeztetik. Ez utóbbin a közlemény szerint „fokozatos, differenciált és összehangolt” intézkedések sorozatát értik. Ennek célja azon országok segítése, amelyekre „külső határaikon súlyos nyomás nehezedik”.

Az uniós tagállamok egy részét az év eleje óta az észak-afrikai társadalmi változások nyomán menekülthullám érte el. Ezért vetették fel a magyar elnökség idején több tagországban azt, hogy az Uniónak lehetővé kellene tennie a határok ideiglenes visszaállítását meghatározott körülmények között. Az állam- és kormányfők döntése szerint a következő hónapokban az Európai Bizottság dolgoz majd ki javaslatokat arra, pontosan milyen feltételek alapján lenne működtethető az új mechanizmus. Traian Băsescu román államfő elmondta, az elfogadandó módosítások a jövőben csatlakozó országokra vonatkoznak majd, mivel – mint azt már korábban az Európai Bizottság jelentése is elismerte – Románia és Bulgária egyaránt teljesítette a belső határellenőrzés felszámolása nyomán létrejött schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit.

Ennek nyomán várható, hogy szeptemberben rögzítik a két ország csatlakozási menetrendjét. Ezt megerősítette az idei román és bolgár csatlakozást ellenző Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte is, aki jelezte: Románia és Bulgária esetében továbbra is az igazságügy reformját nyomon követő együttműködési és megfigyelési mechanizmus jelenti a csatlakozási döntés alapját. Mint kifejtette, júliusban elkészül az ennek keretében megrendelt újabb jelentés, és annak alapján rögzíthetik szeptemberben a csatlakozási időpontot.

Rámutatott ugyanakkor, hogy álláspontja szerint a két ország továbbra sem teljesíti a csatlakozási feltételeket. Romániának és Bulgáriának eredetileg idén márciusban kellett volna csatlakoznia a schengeni övezethez, azonban Németország és Franciaország – amelyekhez később Hollandia is csatlakozott – ezt megakadályozta, mondván: hiányos az igazságügyi rendszer reformja, nem hatékony a korrupció elleni küzdelem, és a külső határok őrizete sem megfelelő.

Zöld út a horvát európai uniós csatlakozás előtt
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői megnyitották az utat Horvátország uniós csatlakozása előtt – jelentette be pénteken Brüsszelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Közölte: az EU-csúcs résztvevői megfogalmazták azt az igényüket, hogy még e hónap vége előtt zárják le a horvát csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés aláírásának még az idén meg kell történnie – tette hozzá Herman Van Rompuy. Az uniós csúcsvezetőket tömörítő testület elnöke hangsúlyozta, hogy Horvátország EU-taggá válásával új lendületet kapnak a nyugat-balkáni országok európai törekvései. A csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság – az EU legfőbb végrehajtó testülete – elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, hogy Horvátországgal lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. „Remélem, minden megvalósul annak érdekében, hogy Horvátországot az Európai Unió 28. tagállamaként üdvözölhessük 2013. július elsején” – mondta Barroso. „Hosszú, hezitálásnak látszó idő után újra mozgásba hoztuk a bővítés gépezetét” – értékelte a sajtótájékoztatón Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Horvátország ügyében elért áttörést. Hangsúlyozta, hogy a pénteken Brüsszelben meghozott politikai döntés „jó a horvátoknak, jó az Uniónak, és egyúttal világos üzenet a Balkánnak is.”