2010. december 05., 14:362010. december 05., 14:36
A legfrissebb adatok szerint a gépen összesen 160 utas és a 9 fős személyzet tartózkodott. A halálos áldozatok között van a dagesztáni elnök fivére, valamint az orosz legfelsőbb bíróság egyik bírájának édesanyja.
A repülőgépet a Degesztanszkije Avialinyii légitársaság közlése szerint 1992-ben gyártották, és 2009-ban nagyjavításon esett át a vnukovói repülőgépgyárban. Mizra Omarijev, a társaság vezérigazgatója mindezt szombaton éjszaka közölte, s hangsúlyozta: ilyen körülmények között aligha helytállók azok a korábban elhangzott feltételezések, amelyek szerint a gép karbantartásának hiányosságai okozták volna a balesetet.
Omarijev hozzátette: a személyzet minden tagja legalább 3000 órát repült már ilyen gépen, de a kapitány mögött 17 ezer óra van, ebből több mint tízezer Tu-154-eseken.
Az Interfax hírügynökség viszont reggel arról értesült a baleset körülményei vizsgáló hatóságoktól, hogy az előzetes feltételezések szerint vélhetően a személyzet hibázott, nevezetesen felszállás közben nem kapcsolta be az üzemanyag-szivattyúkat, és így levegő került a rendszerbe. A nyilatkozó illetékes hangsúlyozta azonban, hogy a választ minden kérdésre a fekete dobozok feljegyzéseinek elemzése adja majd meg, ez a munka azonban legkorábban 24 óra múlva zárul majd le.
A dagesztáni kormány a halálos áldozatok családjainak közel kétmillió, a sérülteknek különböző, egymillió forintig terjedő összegnek megfelelő segélyt utalt ki.
A dagesztáni társaság gépe a moszkvai Vnukovo repülőtérről indult Mahacskalába, Dagesztán fővárosába, de felszállás közben felmondta a szolgálatot mindhárom hajtóműve. A szintén moszkvai Domogyedovo repülőtéren hajtott végre kényszerleszállást, túlfutott a kifutópályán és darabokra tört, de tűz nem ütött ki.
A repülőtér rövid idő múltán újra menetrendszerűen fogadott és indított járatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok