Közben a WikiLeaks által néhány tekintélyes európai, illetve amerikai lap közreműködésével kiszivárogtatott, többnyire bizalmas amerikai dokumentumokból az éjszaka folyamán is újabb és újabb részletek láttak napvilágot.
Az Assange elleni letartóztatási parancs kiadását a lyoni székhelyű nemzetközi rendőri szervezet szóvivője jelentette be szerda hajnalban. A szóvivő utalt arra, hogy a nemzetközi letartóztatási parancsot Svédország kezdeményezte nemi erőszak és szexuális zaklatás gyanújával. A 39 éves, Ausztráliában született férfit – aki híres-hírhedt portálját Svédországban alapította – a nyár végén két fiatal svéd nő nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolta meg. A svéd igazságszolgáltatás november 18-án letartóztatási parancsot adott ki az egyik országból a másikba költöző Assange ellen, aki a svéd legfelsőbb bíróságnál fellebbezett ez ellen.
Az Interpol ennek ellenére közzétette a nemzetközi letartóztatási parancsot, ami azt jelenti, hogy az a szervezet mind a 188 tagállamában érvényben van.
Közben Julian Assange az amerikai Time magazinnak a Skype internetes telefonon nyilatkozva azt hangoztatta: Clintonnak le kell mondania, amennyiben a külföldön tartózkodó amerikai diplomatákat kémkedésre szólította fel.
A WikiLeaks legutóbbi, több mint 250 ezer amerikai külügyi dokumentum kiszivárogtatását megkezdő leleplezései szerint az Egyesült Államok a többi között arra utasította diplomatáit, hogy – úgymond – kémkedjenek más országok vezető képviselői után. Így feladataik közé tartozott, hogy a szóban forgó vezetőkről adatokat gyűjtsenek. A többnyire bizalmas amerikai dokumentumok szerint ilyen jellegű utasításokat küldtek a washingtoni külügyminisztériumból az Egyesült Államok afrikai, közel-keleti, kelet-európai és latin-amerikai nagykövetségei, továbbá az ENSZ-beli amerikai diplomáciai képviselet számára.
A WikiLeaks által kiszivárogtatott iratokból például fény derült arra, hogy tavaly júliusban Hillary Clinton külügyminiszter nevében több mint 30 amerikai nagykövetség, illetve konzulátus számára érkezett ilyen jellegű utasítás. Az állítólagos kémkedések egyik célpontját magas rangú ENSZ-képviselők jelentették, sőt Ban Ki Mun főtitkárról is információkat kellett gyűjteni.
A történtek nyomán az ecuadori kormány visszakozott attól a korábbi ajánlatától, hogy kész lenne befogadni a WikiLeaks ausztrál származású alapítóját. „Nincs ilyen jellegű meghívás” – fogalmazott Rafael Correa elnök, cáfolva külügyminiszterét, aki nem sokkal korábban azt állította, hogy Quito kész lenne Assange előfeltételek nélküli befogadására.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilap kedden éjszaka arról számolt be: amerikai diplomaták attól tartottak, hogy Pakisztán és India nukleáris ütésváltásba keveredhet egymással, vagy a pakisztáni atomfegyverekhez használt hasadóanyagokhoz terroristák férhetnek hozzá. Az újság a hozzá eljuttatott anyagokból idézte az Egyesült Államok indiai nagykövetének idén februári figyelmeztetését, amely szerint a pakisztáni „provokációk” megtorlására kidolgozott indiai katonai vésztervezet „korlátozott büntetéssel” számol, nukleáris válaszcsapás kiprovokálása nélkül.
A pakisztáni fővárosba akkreditált amerikai nagykövet az újonnan közzétett diplomáciai leiratok egyikének tanúsága szerint attól tartott, hogy terroristák kezére juthat a pakisztáni atomfegyverekhez használt hasadóanyag egy része. A diplomata szerint az aggály elsődleges forrása nem az, hogy egy iszlám militáns hívő ellop egy egész atomfegyvert, hanem az, hogy valaki, aki a pakisztáni kormány atomlétesítményeiben dolgozik, esetleg fokozatosan kicsempész annyi nukleáris alapanyagot, amely elegendő lehet egy fegyver összeszereléséhez.
Ezt az aggodalmat osztották orosz részről is. Az egyik diplomáciai dokumentum szerint az orosz külügyminisztérium egy illetékese februárban, Washingtonban amerikai kormánytisztviselőknek kijelentette: az iszlámisták nemcsak hatalomra törnek Pakisztánban, de nukleáris alapanyagokhoz is hozzá akarnak jutni.
A Le Monde internetes kiadásában az amerikai külügyi dokumentumokra hivatkozva arról írt: Nicolas Sarkozy francia államfő elnökké történt megválasztása előtt még azt javasolta, hogy Franciaország részvételével nemzetközi katonai erőt küldjenek Irakba. A párizsi lap az Egyesült Államok korábbi franciaországi nagykövetének egyik levelét hozta nyilvánosságra. Ebből kitűnt, hogy Sarkozy – még elnökjelöltként – 2006-ban azt vallotta, hogy a nemzetközi közösségnek segítenie kell az Egyesült Államokat az iraki válság megoldásában azzal, hogy nemzetközi erőkkel váltják fel az (arab országba vezényelt) amerikai erőket. Ebből kiindulva a későbbi államfő azt indítványozta, hogy országa részvételével küldjenek nemzetközi katonai erőt Irakba.
A Le Monde által ismertetett dokumentum emlékeztetett arra, hogy Sarkozy annak idején ellenezte az Egyesült Államok 2003-as iraki invázióját. A későbbi elnök ugyanakkor helytelenítette azt is, hogy elődje, Jacques Chirac és annak külügyminisztere, Dominique de Villepin mindvégig „frontálisan” szembehelyezkedett az amerikai katonai szerepvállalással Irakban.
A The Guardian által idézett amerikai diplomáciai iratokból az is kiderül, hogy Sarkozy ingerlékeny és kiszámíthatatlan volt három évvel ezelőtti válása után. „Sarkozy közelmúltbeli válása kérdéseket vet fel a tekintetben, hogy meg tudja-e őrizni kiegyensúlyozottságát és összpontosítási képességét” – áll egy 2007 októberében keltezett bizalmas diplomáciai iratban.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy Sarkozy maga beszélt a volt feleségétől, Ceciliától való függőségéről, s azt mondta róla, hogy ő „erejének a forrása és Achilles-sarka”. Szétválásuk idején, 2005-ben Sarkozy rendkívül ingerlékenynek és komornak mutatkozott, s ilyennek látszott a válás bejelentése utáni lisszaboni csúcson is. A diplomáciai irat szerint hamarosan kiderül, hogy Cecilia valójában mennyire tudta magához kötni Sarkozyt „személyes és politikai értelemben”, de a jelentés szerzője arra tippel, hogy a francia elnök képes lesz kikászálódni ebből a helyzetből.
A válás után néhány hónappal Sarkozy újranősült, s ezúttal az olasz származású szupermodellt, Carla Brunit vette feleségül. A Wikileaks által kiszivárogatott iratokból azonban arra lehet következtetni, hogy ez a kapcsolat is aggodalmakat váltott ki a Washingtonnak jelentő amerikai diplomaták körében. Egy egy évvel későbbi diplomáciai jelentés ugyanis arculatépítés szempontjából nagy hibának tartja azt, hogy Sarkozy a média előtt hivalkodott viszonyáról Carla Brunival.
A média – amelyet Sarkozy korábban arra használt, hogy hiperenergikus, munkáját az egyszerű embereket érintő problémák megoldásának szentelő reformernek tüntesse fel magát – bosszút állt rajta, és úgy mutatatta be, mint egy közönséges és megbízhatatlan, a hírnévnek hódoló és kizárólag önmagára és a reflektorfényre gondoló politikust. Ebből eredően széles körben elterjedt az a nézet, hogy Sarkozy valójában nem törődik az emberek problémáival, és ez az elnök népszerűségvesztéséhez vezetett.
A 2006-ban alapított WikiLeaks idén vált igazán híressé, amikor előbb Afganisztánról, később Irakról tett közzé többnyire bizalmas amerikai dokumentumokat, most pedig a több mint 250 ezer, ugyancsak amerikai külügyi irat kiszivárogtatásával keltett szenzációt.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.