Nem az a baj, ha csökkentik az adagot, hanem az, ha nem tájékoztatják a vendéget
Fotó: Freepik.com
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek. Már a vendéglátóiparban dolgozók is elismerik: annak érdekében, hogy ne kelljen árat emelniük, vagy a kiadásaik növekedése ne menjen a minőség rovására, inkább csökkentik az adagokat. Ez is pont úgy zsugorinfláció, mint amit a boltok polcain is egyre gyakrabban észlelünk. Az adag csökkentése természetesen nem jogsértés. Már ha nem az átverés a cél. Utánanéztünk, milyen esetben vonható felelősségre a vendéglátós.
2026. szeptember 05., 13:592026. szeptember 05., 13:59
Nem újkeletű, de mintha mostanság divatja lenne: egyre több vendég panaszkodik arra, hogy kevesebbet kap ugyanazért a pénzért. Vagy éppen többért. Mert utóbbira is láthatunk példát.
A vendéglátóipari (HoReCa) munkáltatók a megemelkedett költségekkel magyarázzák, hogy lépéskényszerbe kerültek.
Tekintettel arra, hogy a költségeink az elmúlt évhez képest jelentősen megnőttek, hogyan tudnám megtartani az árat? Ahhoz, hogy tisztességes legyek, ne használjak gyengébb minőségű alapanyagokat és ne csináljak más trükköket, kénytelen vagyok kisebb adagokat kínálni. Ha meg akarom tartani az adagot, akkor emelnem kell az árat” – fejtette ki minap Corina Macri, a Temes megyei vendéglátósokat tömörítő HORETIM elnöke a Román Vendéglátóipari Munkaadói Szövetség (FPIOR) által szervezett eseményen a Wall-street.ro gazdasági szakportál szerint.
„A hatás nem csak a vendéglátóiparra korlátozódik. Látjuk a boltban dráguló kenyéren, a liszten, a tejen, az üzemanyagon és az energián is. Mindezek az áremelkedések beépülnek az éttermi ételek költségébe is” – magyarázta Călin Cozma, az FPIOR ügyvezető elnöke.
Az iparág képviselői szerint az adagok csökkentése átláthatóbb megoldás lehet, mint az alapanyagok alacsonyabb minőségűekkel való helyettesítése. A vendég kevesebb mennyiséget kap, de az étterem megőrizheti a receptet és a termék színvonalát.
„Az emberek igazságtalannak érzik a helyzetet, amikor látják, hogy az adagok csökkentek, az árak viszont változatlanok maradtak vagy emelkedtek. Ezt a hatást közvetlenül a tányérjukon látják” – idézi portál az FPIOR által megfogalmazottakat.
A pénzügyi nyomás nem csupán az adagok méretét, hanem az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatást is befolyásolja a vendéglátósok saját bevallása szerint. Az iparág képviselői elismerik, hogy
„Korábban fizetési előnyökkel és olyan juttatásokkal próbáltuk megtartani az alkalmazottainkat, amelyek kényelmesebbé tették az életüket. Most kénytelenek vagyunk lemondani néhányukról, és nagyon bonyolult a választás. A legolcsóbbakat megtartjuk, és sajnos a legdrágábbakról lemondunk. Ez megmutatkozik a végső szolgáltatásban” – nyilatkozta Corina Macri a már említett eseményen.
Kevesebb a tányéron, kevesebb a kukában?
A vendéglátósok szerint ugyanakkor az adagok csökkentése pozitív hatással is járhat, ha azt a tényleges fogyasztáshoz igazítják: kevesebb étel marad a tányérokon, és így kevesebb élelmiszer kerül a szemétbe. De persze erre csak legyint a tudatos fogyasztó, aki mindig hazaviszi azt, amit nem tudott megenni. És már nem is arra hivatkozva, hogy a kutyának lesz, hiszen a fenntarthatóságra való törekvés világában ma ez már pozitívum, nem pedig ok a szem lesütésére.
Sokan gondolják ugyanakkor úgy, hogy a fogyasztó szemszögéből korrektebb is lehetne a vendéglátósok hozzáállása, lehetnének rugalmasabbak.
A Wall-street szerint egy lehetséges megoldás a kis, közepes és nagy adagok bevezetése lehetne, így minden vendég az étvágyának megfelelően rendelhetne.
A vendéglői adagok csökkenése épp úgy zsugorinfláció, mint amikor a boltba azt látjuk, hogy
Az egyre terjedő jelenségre minap az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) is ráirányította a figyelmet. Közleményükben a fogyasztóvédők hangsúlyozták ugyanakkor, hogy
A szabályszegés akkor áll fenn, ha a fogyasztót nem tájékoztatják átlátható módon erről a változásról, és a termék megjelenítése vagy a nyújtott információk olyan jellegűek, hogy félrevezetik a fogyasztót a megvásárolt mennyiséget illetően.
Jó, ha résen van a vendég. A fogyasztóvédelem nemrég épp egy adott pizza méretének csökkenésével illusztrálta a zsugorinflációt
Fotó: Haáz Vince
A fogyasztóvédelem éppen ezért azt javasolja, hogy a vásárlók mindig gondosan ellenőrizzék a csomagoláson feltüntetett nettó mennyiséget, és különösen a mértékegységre vetített árat, például a kilogrammonkénti vagy literenkénti árat.
Mert ha a vendéglátós becsületesen járt el, és ismerjük a korábbi adagokat és árakat, akkor az étlap forgatása közben fel fog tűnni, hogy a korábban 500 grammos pizza ma már csak 420 gramm ugyanazért a pénzért.
Az adagok csökkentésének feltüntetését persze nem úgy kell elképzelni, mint amikor árcsökkentéskor jó vastag piros X-szel áthúzzák a magasabb árat, így hirdetve büszkén, hogy milyen jól jár a vevő. Vagy amikor már a bejárat előtt tábla jelzi a soha vissza nem térő alkalmat.
A vonatkozó szabályozás szerint a lényeg, hogy az étlapon a vendéglátó által kínált aktuális mennyiségnek egyértelműen szerepelnie kell az ár mellett.
A bírság pedig tetemes is lehet, az ANPC honlapja szerint 2000 és 20 000 lej közötti összeg lepengetésére kényszerülhet a vendéglátós, aki a feltüntetettnél kisebb rántott húst tálalt fel.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legrosszabb forgatókönyv szerint a jelenlegi 260 lejről akár 360 lejre nőhet az átlagosnak mondható, havi 200 kWh-t fogyasztó háztartások számlája az Intelligens Energia Egyesület (AEI) legfrissebb becslései szerint.
A képviselőház szerdán döntő házként elfogadta azt a törvényt, amely háztartásonként évi 50 literről 200 literre emeli a saját fogyasztásra készített hagyományos alkoholos italok jövedékiadó-mentes mennyiségét.
A kilométerarányos útdíjrendszer (TollRo) bevezetése az előzetes számítások szerint mintegy 10–25 százalékkal emelheti a belföldi fuvarozás díját – állítják a fuvarozók képviselői.
Bár korábban bírálta Románia hitelezőit, George Simion, az AUR elnöke most más hangnemet ütött meg, és igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy ha pártja hatalomra kerül, minden nemzetközi pénzügyi kötelezettségének eleget tesz.
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kezdeti döcögés után úgy tűnik, hogy beindult végre az október elsején élesített TollRo online útdíjfizetési rendszer – legalábbis a CNAIR kedd esti bejelentése szerint sikerült orvosolniuk a kezdetben felmerül technikai hibákat.
Ha a konkrét építési munkálatok nem is, az előkészítő tevékenységek már októberben elkészülhetnek a Nagyváradot Araddal összekötő, DEx16-os jelzésű gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalán.
A Moldovát Romániával összekötő nagyfeszültségű távvezetéket Trump Liberty Line-nak fogják nevezni – jelentette be az Egyesült Államok chișinăui nagykövetsége.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!