
2012. április 17., 08:442012. április 17., 08:44
A felzúdulást fokozta, hogy az író azt az Iránt vette védelmébe, amely általános megítélés szerint a legnagyobb veszélyt jelenti a térség békéjére, és egyetlen országként nem hajlandó elismerni Izrael állami létét. Grass az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani című prózaversében arról írt, hogy Izrael „nukleáris potenciálja” egyre nagyobb és ellenőrizetlen. A zsidó állam így veszélyezteti az „egyébként is törékeny világbékét”, amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy „holnap már késő lesz”. Iránra utalva azt írta, hogy Izrael egy olyan országra mérhet csapást, ahol „egyetlenegy atombomba létét” sem sikerült bizonyítani.
Günter Grass – A bádogdob, a Ráklépésben és több más világhírű regény elismert szerzője – rendkívül élesen bírálta az izraeli politikát, ami eretnek dolognak számít a mai Németországban. A közel-keleti ország ugyanis Berlin első számú szövetségese a térségben, és Angela Merkel kancellárral az élen a német vezetők a múltban nem győzték hangoztatni, hogy Izrael biztonsága elválaszthatatlan Németország biztonságától.
A német náci múlt öröksége után a két ország viszonya teljes mértékben normalizálódott, és Merkel kancellár Izrael védelmét országa múltjából fakadó, elengedhetetlen kötelezettségének nevezte.
Mindennek ellenére Grass „eretneksége” nem előzmény nélküli. A jelenlegi izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu politikája az elmúlt időszakban berlini kormánykörökben is nemtetszést váltott ki. Izrael biztonságát és védelmét szem előtt tartva a Merkel-kormány a Közel-Keleten az úgynevezett kétállami megoldás, azaz egy független palesztin állam és Izrael békés egymás mellett élésének a híve, és ennek érdekében az elmúlt időszakban igyekezett közvetíteni is. Maga a konzervatív kancellár a közelmúltban közvetlenül is Netanjahu tudomására hozta, hogy kormánya ellenzi újabb izraeli telepek létrehozását a megszállt területeken.
A nemzetközi sajtó figyelmét ugyanakkor elkerülte egy másik bírálat is, amelyet – közvetlenül a Grass-ügy előtt – Izrael címére egy vezető német politikus fogalmazott meg. Mégpedig Sigmar Gabriel, a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a térségben tett látogatása nyomán a palesztin területekkel szembeni izraeli politikát az „apartheid politikájának” nevezte, és a korábbi dél-afrikai mintához hasonlította.
A kemény megfogalmazáson az sem változtatott, hogy a szociáldemokrata pártvezető nem sokkal később bocsánatot kért az általa alkalmazott „drasztikus” kifejezések miatt, és azt hangoztatta, hogy azokkal „csupán” a palesztin területeken szerzett benyomásait vázolta. A kancellár pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Gabriel kijelentéseit elfogadhatatlannak minősítette, a Grass-versben foglalt – jóval súlyosabb – állításokkal kapcsolatban azonban egyelőre nem foglalt állást.
A történtek azonban jelzik, hogy Izrael bírálata – még ha egyes körökben felháborodást és nemtetszést vált is ki – immár nem számít teljes mértékben tabunak Németországban. Mégpedig abban a Németországban, amely a náci múlttal való szembenézést az elmúlt évtizedekben példás módon hajtotta végre, az antiszemitizmus minden formája elleni harcot a hivatalos állami politika elsődleges rangjára emelte.
Az 1998-as irodalmi Nobel-díj kitüntetettje azonban még az indulatoktól mentes német vélemények szerint is elvetette a sulykot. Mindezt egyébként a vers múlt heti megjelenését követően ő maga is elismerte, hangoztatva, hogy bírálatait körültekintőbben kellett volna megfogalmaznia. Grass szerint elsősorban azt kellett volna világossá tennie, hogy azok nem Izrael, hanem a Netanjahu-kormány számára szólnak.
Az írótársak, Rolf Hochhuth és a többiek, valamint történészek, illetve a sajtó szerint a versben foglaltakkal szemben azonban nem csupán ez volt a baj. A bírálatok ugyanis meglehetősen egyoldalúak voltak, és – mint ahogy a többi között a német evangélikus egyház volt vezetője, Manfred Kock teológus fogalmazott – teljes mértékben figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy egyetlen államként Irán nem hajlandó elismerni Izrael létezését, és Ahmadinezsád elnök azt meg akarná semmisíteni.
Az Iránnal kapcsolatos izraeli félelmeknek ez a fő oka, és ez a magyarázata annak, hogy az általános feltételezés szerint atomfegyver előállítására törekvő Teheránt az izraeli kormány megelőző csapással fenyegeti. Ilyen körülmények között az az állítás, hogy Izrael Irán megsemmisítésére törne, az idézett vélekedések szerint felelőtlen és minden szempontból eltúlzott. Még akkor is, ha egy ilyen csapás kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
A Grass-ügy hullámai magasra csaptak. Izrael kitiltotta az írót az országból. Németországban és külföldön is sokan párhuzamot vontak Günter Grass 2006-os beismerése és az író mostani, Izrael-ellenes kirohanásai között. A Hagymahántás közben című regényben Grass 2006-ban ismerte be, hogy a második világháború végén – fiatalon – az egykori náci párt fegyveres alakulatának, a Waffen SS-nek a tagja volt. Akkoriban elsősorban a hat évtizedes hallgatást rótták fel neki.
Izrael és bírálói számára az idős író most „nemkívánatos” személlyé vált. Günter Grass viszont diktatúrák működésmódját idéző eljárásnak tartja az izraeli belügyminisztérium ellene elrendelt beutazási tilalmát. Grass mélyebb indítékaival kapcsolatban folyik a találgatás, ő maga minderre a vers címében utalt. Amit el kell mondani – hangzott a cím, mert az író szerint holnap már késő lesz.
Akarva-akaratlanul Günter Grass új fejezetet nyitott a német politikában. A múlttal való szembenézés és a felelősségvállalás évtizedei után ugyanis újult erővel azt a kérdést vetette fel, hogy szabad-e bírálni Izraelt a németeknek. Mégpedig anélkül, hogy antiszemitizmussal vádolnák őket. Általános vélekedés szerint bölcsebb és hitelesebb lett volna, ha Grass ezt kiegyensúlyozottabban és körültekintőbben, a tényleges tények hangsúlyozásával teszi. Az ezzel kapcsolatos vitát azonban megkerülhetetlenné tette.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.