2011. augusztus 05., 13:262011. augusztus 05., 13:26
Az Ipsos jelentéséből szerint a megkérdezettek 45 százaléka negatívan nyilatkozott a bevándorlás hazájára gyakorolt hatásairól, és mindössze 21 százalék gondolta úgy, hogy a folyamat pozitívan hatott országára. A kutatásban részt vevők 29 százaléka semleges álláspontot képviselt, vagyis tíz megkérdezettből három úgy fogalmazott, hogy a bevándorlás sem pozitív, sem negatív hatást nem gyakorolt környezetére.
A leginkább elutasítóak Belgium (72 százalék), Dél-Afrika (70 százalék) Oroszország (69 százalék) Nagy Britannia és Törökország (57 százalék) állampolgárai a felmérés készítői szerint. Gazdasági szempontból a törökök (86 százalék) a belgák (60 százalék) és a magyarok (57 százalék) kifogásolták leginkább a nemzetközi migráció hatásait, a megkérdezettek 48 százaléka pedig úgy foglalt állást, hogy a bevándorlók jelenléte megnehezíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
A 23 ország bevonásával készített jelentés rámutatott arra is, hogy az oktatás minősége nagyban befolyásolja az emberek bevándorlással kapcsolatos hozzáállását: ahol magasabb színvonalú az oktatás, ott nagy valószínűséggel sokkal többen fogadják el a külföldi állampolgárok jelenlétét. A felmérésben részt vevő kanadaiak 60 százaléka ezt a véleményt képviselte, őket az ausztrálok (51 százalék) és a svédek (39 százalék) követték a sorban.
Az Ipsos megállapította: világviszonylatban 80 százalékra rúg azok aránya, akik szerint az elmúlt öt évben emelkedett az országukban élő bevándorlók száma.
A felmérés - amely gyors pillanatkép arról, hogy hol tart a világ - első a maga nemében - mondta John Wright, az Ipsos alelnöke a közvélemény-kutatás kapcsán.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!