2011. augusztus 05., 13:262011. augusztus 05., 13:26
Az Ipsos jelentéséből szerint a megkérdezettek 45 százaléka negatívan nyilatkozott a bevándorlás hazájára gyakorolt hatásairól, és mindössze 21 százalék gondolta úgy, hogy a folyamat pozitívan hatott országára. A kutatásban részt vevők 29 százaléka semleges álláspontot képviselt, vagyis tíz megkérdezettből három úgy fogalmazott, hogy a bevándorlás sem pozitív, sem negatív hatást nem gyakorolt környezetére.
A leginkább elutasítóak Belgium (72 százalék), Dél-Afrika (70 százalék) Oroszország (69 százalék) Nagy Britannia és Törökország (57 százalék) állampolgárai a felmérés készítői szerint. Gazdasági szempontból a törökök (86 százalék) a belgák (60 százalék) és a magyarok (57 százalék) kifogásolták leginkább a nemzetközi migráció hatásait, a megkérdezettek 48 százaléka pedig úgy foglalt állást, hogy a bevándorlók jelenléte megnehezíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
A 23 ország bevonásával készített jelentés rámutatott arra is, hogy az oktatás minősége nagyban befolyásolja az emberek bevándorlással kapcsolatos hozzáállását: ahol magasabb színvonalú az oktatás, ott nagy valószínűséggel sokkal többen fogadják el a külföldi állampolgárok jelenlétét. A felmérésben részt vevő kanadaiak 60 százaléka ezt a véleményt képviselte, őket az ausztrálok (51 százalék) és a svédek (39 százalék) követték a sorban.
Az Ipsos megállapította: világviszonylatban 80 százalékra rúg azok aránya, akik szerint az elmúlt öt évben emelkedett az országukban élő bevándorlók száma.
A felmérés - amely gyors pillanatkép arról, hogy hol tart a világ - első a maga nemében - mondta John Wright, az Ipsos alelnöke a közvélemény-kutatás kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!