Gagauzia: Băsescu gerjeszti a feszültséget?

Mint emlékeztetnek, az elnök tavaly nyár óta azzal próbál politikai tőkét kovácsolni magának a mandátuma decemberi lejártát követő időszakra, hogy „országgyarapító” szerepben tetszeleg. Többször is Románia és Moldova esetleges egyesülését pedzegette, majd nyíltan ki is mondta: Románia számára a következő nagy nemzeti célkitűzés az kell hogy legyen, hogy egyesül Moldovával.

Mindezt persze csak azt követően, ha a Pruton túli ország csatlakozott az EU-hoz, ami az elnök szerint mintegy tízéves folyamat. Jelezte ugyanakkor, hogy a szakadár Transznisztria – amelynek Iurie Leancă moldovai kormányfő autonómiát ajánlott – és az autonóm Gagauzia potenciális veszélyforrás, és arra célozgatott, hogy mindkét entitást Moszkvából irányítják.

A román államfő nyilatkozatai komoly aggodalmat keltettek a gagauzok körében. Gagauzia egy mintegy 150 ezres lakossággal rendelkező tartomány, ahol a népesség több mint 80 százalékát teszik ki a török eredetű, de pravoszláv vallású gagauzok. A terület széles körű önrendelkezéssel bír, de többek között Băsescu nyilatkozatai miatt, illetve annak nyomán, hogy Moldova aláírta az EU-val a társulási szerződést, a gagauz vezetőkben félelem támadt az autonómia elvesztését illetően.

Ennek nyomán – egyébként a moldovai kormány által törvénytelennek tartott – népszavazást tartottak, amelyen az elsöprő többség az EU helyett az orosz vámunióhoz való csatlakozást szorgalmazta, és a függetlenségre szavazott arra az esetre, hogy Moldova elveszíti a szuverenitását, azaz egyesül Romániával.

A népszavazás előtt néhány nappal Mihail Formuzal, a gagauz autonóm tartomány kormányzója úgy nyilatkozott a Szabad Európa Rádiónak: a referendumot azért írták ki, mert nem akarnak úgy járni, mint az erdélyi magyarok, akiket a román állam megfosztott az autonómiától. Vagyis explicite kijelentette: komolyan tartanak attól, hogy egy esetleges egyesülést követően Bukarest nem a magyarok autonómiaköveteléseinek tenne eleget a gagauzok mintájára, hanem még a gagauzokat is megfosztanák az önrendelkezéstől.

„A népszavazás eredménye és részvételi aránya – a választójoggal rendelkező polgárok több mint hetven százaléka voksolt, a szavazatok 97-98 százaléka pedig az EU- és az egyesülés ellen szólt – azt mutatja, hogy a lakosság körében is komoly aggodalommal tekintenek egy esetleges moldovai–román unióra. Bár nem kizárható, hogy a háttérből Moszkva is gerjeszti a gagauzok körében a nagyromán eszmével szembeni ellenszenvet, de az is kijelenthető, hogy a romániai kisebbségek helyzete, különösen pedig az, hogy a több mint egymilliós magyar közösségtől Bukarest megtagadja az önrendelkezést, érthető módon nem teszi túl vonzóvá az egyesülést, amit veszélyesnek tekintenek saját, már meglevő autonómiájukra nézve” – mutat rá az elemzés, ami szerint az EU-csatlakozás elutasítása is jórészt ebből a félelemből fakadhat, nem pedig az európai értékek elutasításából.

Băsescu nyilatkozataiból ugyanis azt szűrték le, hogy Moldova EU-csatlakozása a moldáv–román egyesülés előszobája lenne, amiből ők nem kérnek. Főleg azért, mert – ahogy ugyancsak a magyar példa mutatja – az egyes tagállamokban létező autonómiák ellenére intézményes szinten az EU sem hajlandó felkarolni az önrendelkezés támogatását.

„Ilyen körülmények között kijelenthető, hogy nem elsősorban a gagauzok jelentenek potenciális fenyegetést a térség békéjére, hanem Traian Băsescu kijelentései, amelyekben a két ország egyesülését szorgalmazza, és lehetséges veszélyforrásnak minősíti az autonóm Gagauziát. Hiszen ezzel félelmet gerjesztett a gagauzokban, akik többek között ennek nyomán már az Európai Uniót is inkább elutasítják. Ezzel pedig szembe kerültek a jelenlegi moldovai kormány törekvéseivel, vagyis Băsescu kijelentései további feszültséget szítottak Moldován belül, ami a legkevésbé sem könnyíti meg az ország uniós csatlakozását” – szögezi le a Mensura Transyvanica.