Feszült a helyzet az ukrán parlament előtt

A napok óta hatalomváltást és Ukrajna európai uniós integrációjának folytatását követelő demonstrálók azért vonultak a Függetlenség teréről a törvényhozás épületéhez, hogy jelenlétükkel támogassák a kormány menesztését célzó ellenzéki kezdeményezést – írja az MTI. A parlament – amelyben a tüntetés ellenére megkezdődött az ülésnap – a tervek szerint kedden tárgyalja a Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

Fehér Ház: elfogadhatatlan a tüntetők elleni erőszak
A Fehér Ház hétfőn elfogadhatatlannak minősítette az ukrán kormány által a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, és felszólította Kijevet, hogy tartsa tiszteletben az ukránoknak a szólás és a gyülekezés szabadságához való jogát. „Elfogadhatatlan, hogy a kormányzati hatóságoknak szombat reggel Kijevben erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen” – jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök szavaira reagálva kijelentette, hogy Washington a békés tűntetéseket nem tekinti államcsínynek. Carney „aggasztónak” nevezte, hogy a média munkatársait is megtámadták az ukrán biztonsági erők.Az épületet hermetikusan körbezárták a belügyi alakulatok tagjai. A Függetlenség tere felől a parlamenthez vezető utcában a tüntetők sűrű tömegben álltak szemtől szembe a rohamrendőrök sorfalával. Ellenzéki vezetők mindazonáltal előre kérték a demonstrálókat, hogy ne engedjenek a provokációknak és kerüljék az erőszakot.

A parlamentnél ellendemonstrációba kezdtek a kormány támogatói. Helyszíni jelentések szerint reggel mintegy kétszáz, zömében fiatal férfi gyűlt a már előző éjjel felállított színpad elé, kezükben a kormányzó Régiók Pártja zászlóival. A színpadról a demonstrálókat buzdítók azt kiabálják, hogy „Kijev nem az ellenzék fővárosa, hanem a mi államunké”.

A kormányváltást követelő tüntetők egy másik csoportja eközben ismét a kabinet épületét vette blokád alá, ahogy azt hétfőn is tette. A kormánytisztviselők emiatt kedden nem tudták felvenni a munkát.

Viktor Janukovics ukrán elnök ezt megelőzően az erőszakmentesség és a törvények betartásának szükségességét hangsúlyozta az Ukrajna-szerte zajló demonstrációkkal kapcsolatosan abban az interjúban, amelyet hétfőn adott ukrán televízióknak. „Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál” – szögezte le Janukovics, aki felháborodását fejezte ki a fővárost irányító adminisztráció épületének megszállása miatt.

Mikola Azarov kormányfő viszont úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet „irányíthatatlanná vált”, és „államcsínyre utaló jelek” látszanak. „Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet” – fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban „bizonyos politikai erők által váltak irányítottá”. Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek – amelyek alatt Azarov nyilvánvalóan a parlamenti ellenzéket értette – az az illúziója támadt, hogy „a fennálló rend megdönthető”.

„Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová” – szögezte le a kormányfő. Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint „készül a parlament elfoglalásának terve”.

Putyin: az ellenzék szélsőséges erők eszköze
Vlagyimir Putyin azzal vádolta meg hétfőn az ukrán ellenzéket, hogy vagy nem érti, mi történik az országban, vagy szélsőséges erők tevékenységét leplezi. Az orosz elnök erről a jereváni látogatását lezáró sajtótájékoztatón beszélt. Az orosz államfő először mondta el véleményét az ukrajnai tüntetésekről. Vlagyimir Putyin azt hangoztatta, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Úgy vélte, hogy az ellenzéki akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz, ugyanis szerinte az ellenzékiek közül „senki sem vette a fáradtságot”, hogy mélyebben megismerje az EU és Kijev társulási szerződését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást – Putyin szerint a Kijevvel szemben támasztott uniós követelmények igen kemények. Az orosz államfő meggyőződése, hogy az ukrán ellenzék a törvényes hatalom megdöntésére törekszik: szerinte jól előkészített akciókról van szó, amelyeket az ellenzék nem mostanra, hanem a 2015-ös elnökválasztás idejére szánt.