Oroszország kénytelen lesz azokra az országokra irányítani a fegyvereit, ahonnan fenyegetés éri – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután finn kollégájával, Sauli Niinistővel tárgyalt Moszkva környéki rezidenciáján.
2015. június 17., 15:452015. június 17., 15:45
A Kreml honlapján olvasható közlés szerint az orosz államfő egy finn újságíró kérdésére válaszolva azt mondta, hogy „ha valakik Oroszország területét fenyegetik, akkor nekünk a fegyveres erőket, a korszerű csapásmérő eszközöket azokra a területekre kell majd irányítanunk, ahonnan a fenyegetés kiindul.”
„Hogyan is lehetne másképp, hiszen a NATO közeledik a határainkhoz és nem mi mozgunk valamerre” – jelentette ki Putyin.
Az orosz elnök mindazonáltal közölte, hogy Moszkvát a NATO rakétavédelmi rendszerének tervezett kiterjesztése jobban aggasztja, mint az Európába telepítendő fegyverekről szóló nyugati nyilatkozatok. „Ezek inkább Oroszországnak szánt és az Európai Unióval kapcsolatos politikai kijelentések” 0ľ vélte. Hozzátette, hogy azokat elemezni fogják, de egyelőre nem lát okot „különösebb aggodalomra”.
Putyin kijelentette, hogy országa nem fenyegeti Finnországot, amelynek biztonságát szerinte a legjobban az garantálja, ha megőrzi semlegességét.
Az orosz államfő a nap folyamán a Hadsereg-2015 elnevezésű, a Moszkva közeli Kubinkában rendezett haditechnikai fórumon és kiállításon bejelentette: Oroszország az év végéig több mint 40 újabb interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe.
Az orosz elnök emellett bírálta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, amelyek szerinte nem gyakorolnak kellő nyomást Kijevre, hogy az végrehajtsa a délkelet-ukrajnai konfliktus békés megoldását célzó minszki megállapodásokat. Mint mondta, Moszkva „a lehetőségek szerinti befolyást gyakorolja” az el nem ismert donyecki és luhanszki népköztársaságokra.
Kerryt aggasztja a rakétaarzenál bővítése
John Kerry amerikai külügyminiszter eközben szintén kedden Putyin azon bejelentésével kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, miszerint idén negyven új interkontinentális ballisztikus rakétával bővítik az orosz nukleáris arzenált.
„Ez aggodalommal tölt el engem. Mindenkit aggodalommal tölt el, hogy mik lehetnek a következmények, ha ilyen bejelentést hall egy ilyen hatalmas ország vezetőjétől” – mondta washingtoni sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.
Kerry közölte, hogy beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a Szíriában – túlnyomórészt a kormányerők által – végrehajtott vegyi támadásokról, amelyek „mindenki türelmét próbára teszik”. Szavai szerint az ügyben az Egyesült Államok diplomáciai és egyéb erőfeszítéseket is tett.
Bírál a NATO is
Indokolatlannak nevezte Oroszország nukleáris „kardcsörtetését” keddi sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. „Ez destabilizáló hatású és veszélyes. Foglalkozunk a dologgal, és ez az egyik oka, hogy erőink felkészültségét és készültségi szintjét növeljük\" – fogalmazott Stoltenberg. „Erre úgy fogunk válaszolni, hogy biztosítjuk, hogy a NATO a jövőben is olyan szövetség maradjon, amely minden szövetségest megvéd bármilyen fenyegetéstől” – húzta alá Stoltenberg.
A NATO-főtitkár azokra az értesülésekre, miszerint az Egyesült Államok nehézfegyvereket telepíthet Kelet-Európába, úgy reagált, hogy minden erőfeszítést üdvözöl, amely a szövetségesek védelmét szolgálja. A főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy a NATO azzal, hogy megerősíti a szövetség keleti védelmét, a nemzetközi joggal és szerződésekkel összhangban cselekszik, intézkedései pedig tisztán védelmi jellegűek és arányosak.
Washington F-22-eseket vezényelhet Európába
Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére – jelentette ki Deborah Lee James légierőért felelős miniszter a CNN amerikai televízió híroldalának keddi közlése szerint.
James akkor nyilatkozott erről, amikor hétfőn felkereste a párizsi légi szalont. Az amerikai légierő első számú polgári vezetője szerint a legnagyobb fenyegetést Oroszország és az orosz fellépés jelenti. Az ukrajnai válság fejleményeit „rendkívül aggasztónak” nevezte.
A Pentagon az Atlanti eltökéltség művelet keretében hónapok óta egymást követő váltásokban küld át harci repülőgépeket európai hadgyakorlatokra, hogy ezzel jelezze elkötelezettségét szövetségesei biztonsága iránt. A katonai manőverekben a B-2-es és B-52-es bombázók, valamint az F-15C és az A-10 típusú támadó gépek mellett az amerikai hadsereg és haditengerészet harci eszközei is részt vesznek.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!