
Feltételezett terroristákat fogtak el Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban kedden – jelentette internetes oldalán a Nezavisne Novine című napilap.
2015. december 22., 17:032015. december 22., 17:03
2015. december 22., 20:022015. december 22., 20:02
A rendőrség 15 ember után kutat, akik a bizonyítékok és a rendelkezésre álló információk szerint kapcsolatban állnak szélsőséges szervezetekkel, az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel, illetve olyan csoportokkal, amelyek a Szíriában és Irakban harcolókhoz köthetők.
Eddig tizenegy férfit fogtak el az összehangolt akció keretében. A házkutatásokat abban a szarajevói városrészben kezdték, ahol egy hónappal ezelőtt egy támadás során két katonát gyilkolt meg az elkövető, aki később magával is végzett. A boszniai ügyészség közleménye szerint a gyanúsítottak terrorcselekményekre bujtottak fel és toboroztak embereket.
A házkutatások során megtalálták az Iszlám Állam zászlaját, illetve olyan tárgyi bizonyítékokat, amelyek az Iszlám Állammal való kapcsolatra utalnak. Nem hivatalos információk szerint az elfogottak között van a boszniai feltételezett terroristacsoport egyik vezetője is.
Eközben kiderült: az előző évhez képest tizennégy százalékkal csökkent az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet által Irakban és Szíriában uralt területek mérete idén. Az IHS Jane\'s biztonságpolitikai elemzőcég hétfőn közzé tett jelentése szerint az IÁ 12 800 négyzetkilométernyi terület felett vesztette el az ellenőrzést 2015-ben, ezzel az uralma alatt lévő területek – amelyeket a dzsihadista szervezet kalifátusának nevez – 78 ezer négyzetkilométerre csökkentek.
A szervezet idén jelentős területeket vesztett Szíria északi részén, a török határ mentén, ahol egy kulcsfontosságú határátkelő felett is megtört a szélsőségesek uralma. A kurd milíciák által elfoglalt Tell-Abjad átkelője volt a fő összeköttetés a török határ és az IÁ kvázi székhelyének számító szíriai Rakka városa között.
Irakban Tikrít városának elvesztése, illetve az ország legnagyobb olajfinomítója, Beidzsi térségében szenvedett vereség volt a dzsihadisták legsúlyosabb kudarca. Elvesztették az ellenőrzést a Rakkát Irak második legnagyobb városával, az IÁ kezén lévő Moszullal összekötő autóút felett is, ami megnehezíti a fegyveresek és az utánpótlás mozgatását a dzsihadisták két fő központja között.
Haider al-Abádi iraki kormányfő eközben azt szeretné, ha az Egyesült Államok több légicsapással, fegyverrel és hírszerzési adattal segítené Irakot az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban, de ellenzi külföldi szárazföldi erő – köztük amerikai – bevetését, mert ez regionális háborúba sodorhatná Irakot. Az iraki kormányfő az amerikai közszolgálati rádió, az NPR munkatársának Bagdadból adott, hétfőn elhangzott interjújában beszélt erről.
Az iraki vezető arra ösztökélte az Egyesült Államokat és koalíciós partnereit, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az iraki-szír határra, mert szerinte az Iszlám Állam dzsihadistái onnan könnyűszerrel képesek Irak területére lépni. Abadi örömmel üdvözölte az amerikaiak és szövetségeseik segítségét, ugyanakkor részletezte, hogy mi az, amit akar tőlük, és mi az, amit nem a terrorszervezet elleni küzdelemben.
Az Iszlám Államot annak arab nyelvű rövidítésével Daesh-ként emlegette. „Képesek vagyunk megsemmisíteni a Daesh-t, van hozzá elegendő szárazföldi csapatunk, ám szükségünk van megfelelő hírszerzési adatokra és légicsapásokra” – fogalmazott az iraki kormányfő.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!